A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

„Kötelességünk úgy építeni tovább a ma huszonöt éves Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy megbízható érdekvédelmi szervezet legyen, amelyet a romániai magyar emberek, tömbben és szórványban is sajátjuknak éreznek, és amely biztosítani tudja a közösség jövőjét a szülőföldön. Ezen a születésnapon azt kívánom, hogy huszonöt év múlva, itt, Déván olyan fiatalok dolgozzanak közösségükért, akiknek már nincsenek emlékeik 1989 decemberéről, de akik tudják, hogy közös álmainkat és értékeinket nem adhatják föl” – jelentette ki köszöntőbeszédében Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének 25. évfordulóján megtartott ünnepségen, január 25-én, vasárnap.  
A dévai operettszínházbeli rendezvényen az RMDSZ elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a szervezet születésnapja az öröm ünnepe kell, hogy legyen, hiszen a Szövetség eredményeit is ünnepli a közösség, egy olyan szervezet megvalósításait, amelynek – a Kárpát-medencében egyedülállóan – a kezdetek óta nem kellett ideológiát, nevet és politikai programot változtatnia, hiszen az akkori értékek ma is helytállók.  „Negyedszázad emberi léptékkel mérve valóban sok, történelmi léptékkel mérve kevésnek tűnhet. Hosszú út áll mögöttünk, amelyet csak úgy tudtunk megtenni, hogy másfél millió magyar ember állt mögöttünk, a közösség akaratából pedig, tömbben, szórványban, és vegyes vidékeken egymás után alakultak meg az RMDSZ megyei szervezetei.  Mindannyian egyazon értékekhez ragaszkodtunk, és ezek összetartottak minket” – tette hozzá a szövetségi elnök, aki szerint a huszonötödik évforduló nemcsak a Szövetség születésének ünnepe, hanem annak is, hogy a diktatúra bukásával egy időben az akkor halálra ítéltnek tűnő erdélyi magyar közösség újjászületett. „Megpróbáltak megfosztani minket nemzeti identitásunktól, az egyházakra nyomást gyakoroltak, a magyar értelmiség kivándorolt. Azonban az erdélyi magyar közösség akkor azt a szövetséget kötötte meg, hogy újjáépíti az életét a szülőföldön” – mondta Kelemen Hunor dévai beszédében, ugyanakkor azt is hozzátette: az elért eredményekről is beszélni kell. „Megvalósításainkat összehasonlíthatjuk azzal, hogy milyen perspektíváink, lehetőségeink voltak 1989-ben, és ahhoz is mérhetjük, hogy miről álmodtunk akkor. Mérhetjük egy történelmi korhoz is, például az 1918 utáni 25 évhez, és a Mikó Imrééhez hasonló számvetést is készíthetnénk. Tekinthetjük kevésnek, vagy soknak azt, amit elértünk. De igazán csak akkor éreznénk jelentőségét, ha valamely rossz csoda folytán holnap reggel nem 2015. január 26-ra ébrednénk, hanem 1989 decemberének első napjaiban találnánk magunk, és megvalósításainkból semmi nem lenne” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki az eredmények között a dévai Téglás Gábor Iskolacsoport létrehozását említette, ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a nyelvi és szabadságjogok, a kulturális és oktatási intézményrendszer  megnyirbálása még mindig kockázatot jelent, hiszen vannak, akik szóval és tettel is visszavonnák a magyarság törvénybe foglalt jogait, nemrég Hunyad megyében magyar vonatkozású mellszobrot is lebontottak. „Nem kell szégyellnünk azt, amit elértünk, még akkor sem, ha vágyainkhoz mérten nem minden alakult úgy, ahogy szerettük volna. Talán túl nagyot álmodtunk? Talán túl gyorsan szerettük volna elérni céljainkat? Lehetséges. De nem adtuk fel álmainkat, mert tudjuk, hogy ezek közösségünk helytálló álmai. És amíg megvalósításainkat visszavehetik tőlünk, addig nem adhatjuk fel az éberségünk sem, nem mondhatjuk azt, hogy a munkát befejeztük” – jelentette ki a szövetségi elnök, aki a fiatalok jövőjéről is beszélt a dévai ünnepségen. Hangsúlyozta: 25 év alatt felnőtt egy nemzedék, amely nem tapasztalta meg a diktatúrát, és amely számára mindaz természetes, amiért az idősebb nemzedéknek harcolnia kellett. „Az RMDSZ azt akarja, hogy mindez természetes maradjon, ne álljon elő egy olyan helyzet, hogy újra kelljen kezdeni ezt a harcot. Jövőbeli feladatunk sem lesz könnyű, de együtt sikerül a következő években, évtizedekben megőriznünk, tovább építenünk a Szövetséget” – tette hozzá Kelemen Hunor, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik kitartottak az RMDSZ mellett az elmúlt két és fél évtizedben, ugyanakkor méltányolta az egyházak, a civil szervezetek, a közösségükért dolgozó magyar emberek, a Szövetség megyei és helyi szervezeteiben tevékenykedők munkáját.