A kegyelem pillanata… – Boldogasszony kiállítás Beregszászban
Külhoni civil szervezetek - 2015. július 8., szerda 12:59
Második állomására érkezett a
Kárpát-haza Galéria által életre hívott Boldogasszony című
vándorkiállítás. A tárlat a Nemzetstratégiai Kutatóintézet Kárpát-haza
Galériája és a Pro Cultura Subcarpathica szervezésében július 7-én nyílt
meg Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola
kiállítótermében.
A kiállításon 55 kortárs művész Boldogasszony-ábrázolása látható, ami
egy olyan összefogás bizonyítéka, mely túlmutat a művészeti értékén.
Ritkán láthatunk ilyen nagyszámú alkotót és alkotást egy kiállításon. A
kiállítás a jubileumi Mária-évhez kapcsolódik, amelyet Jakubinyi György
gyulafehérvári érsek és a Csíksomlyói Ferences Kolostor hirdetett meg a
2014. szeptember 14. és 2015. szeptember 15. közötti időszakra abból az
alkalomból, hogy ötszáz éves a csíksomlyói Szűz Mária-szobor.
A tárlat a Boldogasszony Anyánk c. ősi himnusz éneklésével vette
kezdetét. Az előadó Antoni Norbert énekes volt Király Kálmán
zongorakíséretével. Majd Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura
Subcarpathica civil szervezet igazgatója, a kiállítás helyi koordinátora
köszöntötte a jelenlévőket. Mint elmondta, a Boldogasszony egy olyan
motívum, mely összefogja a magyarságot, s múltunkból a jövőbe kísér.
Ugyanezt a gondolatot folytatta Molnár János, a Beregszászi Római
Katolikus Egyházközség plébánosa. Hiszen államalapítónkig visszanyúlva
egy ezeréves múlt kapcsolódik össze a Mária-tisztelettel, mely a
kiállítás elején elhangzó ősi himnuszból is átérződött. Szent Istvánnak
többek között az is köszönhető, hogy a magyarságot összekapcsolta a
Szent Szűz alakjával, s halálától kezdve Magyarország Mária országa
lett. A magyar ember elképzelhetetlen a Szűzanya iránti tisztelet nélkül
– mondta Molnár János. Ugyancsak ez a szellemiség hatja át azokat a
művészeket, akik korszakoktól és stílustól függetlenül alkotásaikba
ültetik át a Szűz Mária iránti alázatot. Ebből az áhítatból fakadó
alkotásokat láthatunk ez esetben is a kiállításon. Mindez pedig a
kortárs művészet szellemiségével párosul, mert ezek a képek és szobrok
egyúttal imádságok, gondolkodásra késztető alkotások.
Rácz Béla, a Rákóczi-főiskola rektorhelyettese köszöntőjében kiemelte a
műalkotások értékét, melyek nemcsak gyönyörködtetnek, hanem egy-egy kor
szellemiségét és az alkotók lelki világát is megmutatják. Örömét fejezte
ki az iránt, hogy a szervezők az intézményt választották a kiállítás
helyszínéül. Szalipszki Endre, Magyarország Beregszászi Konzulátusának
főkonzulja ugyancsak a Mária-alkotások áhítatára, békéjére és nyugalmára
hívta fel a figyelmet, és a megannyi alkotó megannyi szemléletmódjára,
melyek a belső én világával ötvözve jelenítik meg a Szent Szűz iránti
tiszteletet. Emellett a változatos technikai megoldások, és különböző
anyagok által kivitelezett alkotások mindegyikén ott találjuk a téma
iránti alázatot is. A főkonzul úr örömét fejezte ki, hogy a kiállító
művészek között három kárpátaljai alkotót is találunk, Erfán Ferencet,
Kopriva Attilát és Magyar Lászlót. A Boldogasszonynak adózva így
formálódik a közösség egy egységgé, magyarságunk összetartozásává. És
mindemellett a minket körülvevő viszonyoktól sem vonatkoztathatunk el –
mondta Szalipszki Endre. – A kárpátaljai Boldogasszony óvására,
védelmére, a csüggedéssel és a félelemmel szembeszálló hitet erősítő
kisugárzására ezen a vidéken ma igen nagy szükség van.
Kegyelmi pillanatokat élünk, mint ahogy kegyelmi időszak volt az elmúlt
öt esztendő is – mondta beszédében Szász Jenő, a Nemzetstratégiai
Kutatóintézet elnöke, a kiállítás védnöke. – Megélhettük a nemzeti
összetartozásunknak a magasztos pillanatait is a kormány által
elfogadott nemzetegyesítést biztosító törvény jóvoltából. Mert az
anyaország nemcsak felelősséget érez, hanem felelősséget is visel az
elszakított nemzetrészek iránt. A keresztyén gyökerekre utalva a
kiállítás egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy nincs nemzeti
gondolkodás lelki megújulás nélkül.
A kiállítást megtisztelte jelenlétével Sebestyén Márta Kossuth-díjas,
Liszt Ferenc-díjas, Grammy-díjas, Prima Primissima díjas magyar
népdalénekes, előadóművész.
A kiállításon közreműködtek a Beregszászi Művészeti Iskola tanárai, akik
Bach Siciliano és Presto c. darabjait adták elő. A rendezvényt Sztojka
Vanessza és a Nevetleni Művészeti Iskola tanárainak előadása zárta, akik
César Franck Panis Angelicus című darabját adták elő.
A beregszászi kiállítás július 21-ig megtekinthető a Rákóczi-főiskola
épületében. Ezt követően székelyföldi városok – Csíkszereda,
Székelyudvarhely, Kézdivásárhely, Sepsiszentgyörgy és Gyergyószentmiklós
– látják vendégül a tárlatot. Majd a délvidéki és felvidéki útja után
ismét visszatér Kárpátaljára.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA