Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Ballagás a haza, szeretet, művészet hármas jegyében
MÁÉRT - 2017. június 17., szombat 21:20
A Partiumi Keresztény Egyetem
2016-2017-es tanévének ünnepélyes zárását június 17-én tartották Nagyváradon. Idén
szoboravatás koronázta meg a
hagyományos módon és keretek között lezajlott tanévzárót.
Akárcsak az előző években, reggel az oktatási célokat szolgáló
református egyházkerületi székházban tartották a szakonkénti búcsúztatókat,
ahol a másodéves hallgatók és az egyetemi oktatók köszöntek el a végzősöktől,
kedves nosztalgiázással, jelképes diplomaosztással és feltarisznyázással. Innen
a PKE két karának, a bölcsészettudományi és művészeti, valamint a gazdaság- és
társadalomtudományi fakultásnak a végzősei együtt vonultak át – élükön az
intézményvezetőkkel-alapítókkal – a nagyvárad-újvárosi református templomba, ahol
ünnepi istentiszteletre került sor. Igehirdető maga a Partiumi Keresztény
Egyetem rektora, Pálfi József
református lelkipásztor volt, aki a Szentírás újszövetségi részéből, mégpedig az
apostolok cselekedetei 19. fejezetének 1-től a 22-ig terjedő verseiből bontotta
ki az alkalomhoz és a momentumhoz illő prédikációt.
A meghívottak – akadémiai és közéleti személyiségek, intézményvezetők
és diplomaták –, valamint a hallgatók, oktatók, szülők, rokonok és ismerősök népes
gyülekezetét Szomor Abigél egyetemi
lelkész köszöntötte az igehirdetést követően, majd ismét a PKE rektora vette át
a szót egy tanévzáró beszéd erejéig. Összegezte az egyetemi reformfolyamat és
konszolidáció elmúlt egy évének eredményeit, útjára bocsátva az alapképzést
sikerrel elvégzett kétszáz, valamint a mesterképzésben részt vett száz hallgatót.
Kató Béla erdélyi püspök, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke
köszöntőbeszédében az egyházi-alapítványi hátterű erdélyi magyar felsőoktatási
hálózat nemzetmegtartó szerepét kiemelve utalt a PKE-n szükségessé vált
válságkezelésre is. A viharfelhők eloszlottak ugyan az intézmény fölött, ám van
még helyreállítandó és javítandó, továbbá elengedhetetlen a tevőleges
összefogás.
A Partiumi Keresztény Egyetem kórusának szolgálata után megtörtént az érdemoklevelek
átnyújtása a legjelesebb hallgatóknak, majd az intézet kulcsának átadása és
átvétele a generációváltás hagyományos jeleként.
Az eső miatt a templomban zajlott le a rendezvény második része is: az
Arany Jánosról való ünnepélyes megemlékezés születésének 200. és halálának 135.
évfordulóján, első nagyváradi szobrának felállítása és leleplezése alkalmából,
a „haza, szeretet, művészet” mottóval. Nemes
Csaba minisztériumi főtanácsadó elöljáróban méltatta az egész alakos bronz alkotás
ötletadóit, megvalósítóit és támogatóit, közülük néhány jelenlévőnek
díszoklevelet nyújtva át.
Tőkés László európai parlamenti képviselő, az egyetemalapító Pro Universitate
Partium Alapítvány kuratóriumának elnöke ünnepi beszédében irodalomtörténeti
keretbe ágyazva beszélt Arany János felavatandó szobrának mához szóló
üzenetéről. Biharország, illetve a Partium nagy szülötte jelképesen ismét
hazatér, kiemelkedő momentuma az Arany János Emlékévnek ez a mai avató, de
ugyanígy a reformáció félezer éves jubileumának is – hiszen egy református
szellemóriásnak adóz. „A keresztény hit és a magyar nyelv veszendő becsületének
a helyreállítására indít minket bibliás költőnk szobra” – mondotta a
Királyháhómelléki Református Egyházkerület előző püspöke. Tőkés László dicsérően
és köszönettel szólt azokról, akik a szoborállítást elősegítették, majd
felidézte a PKE múltjának több fontos momentumát is, köztük annak az Arany János Kollégiumnak a létrejöttét,
amelynek előterében a szobor állni fog, s amely kollégiumnak az új szárnyát
éppen másfél évtizede avatta fel Mádl
Ferenc akkori magyar államfő. Emlékeztetett, hogy idén március 2-án, a
költő születésnapján Áder János
jelenlegi köztársasági elnök Nagyszalontán úgy indította le az Arany-emlékévet,
hogy hitet tett a magyar nemzet újjászületése mellett, arra buzdítva „dadogó
magyarságunkat”, hogy használja anyanyelvünk árnyalatait, gazdag szókincsét.
Személyes élményekkel, emlékekkel megtűzdelt, aktuálpolitikai
utalásokat sem nélkülöző beszédében Tőkés László bizodalmát is megosztotta a
hallgatósággal, mondván: „A Partiumi Keresztény Egyetem és az Arany János Kollégium
nagy küzdelmek és állhatatos erőfeszítések révén abból a célból jött létre,
hogy helyreállítsa a magyar nyelvű
felsőoktatást. Hívő, testvéri érzéssel, őszinte elismeréssel és Isten
iránti hálaadással tekintek azokra az egyetemi hallgatókra, valamint drága
szüleikre, akik mostoha helyzetükben nem az önfeladás útját választották, hanem
éltek emberi és közösségi jogaikkal, és maguk is készek kiállni a nemzet ügye
mellett és megmutatni a magyar nyelv becsületét.” Végül rámutatott: „Őszinte elégtétellel
állapítom meg, hogy egyetemünk túljutott
legutóbbi válságos időszakán, rendkívüli próbatételein, és új székházának
megszerzésével, valamint újan felhúzott modern épületével Szent László és Arany János történelmi
örökségének az útján haladva keresi és építi a jövendőt.”
Végül Feledy Balázs
művészettörténész méltatta röviden a felavatandó műalkotást és Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművészt,
aki örömét fejezte ki afölött, hogy műve igazán jó helyre került.
A testvéregyházak képviselőinek áldása és a Himnusz eléneklése után a
templomi ünnepség közönsége kivonult a szoborhoz, ahol Bai Lóránd trombitaszólója közepette Tőkés László és Pálfi József
leleplezték a magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakjának
plasztikus emlékművét.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|