Kötelességünk emlékezni
MÁÉRT - 2017. október 12., csütörtök 13:11
Huszonhat évvel ezelőtt, 1991.
szeptember 29-én kénytelen volt az utolsó ember is elhagyni Kórógyot. A
település a megszállók szabad prédájává vált. Az évfordulón minden évben koszorúzással és gyertyagyújtással emlékeznek a
helyiek a település központjában álló emlékműnél. Az idei megemlékezésen részt
vett Tomo Medved, a horvát honvédők minisztere is, aki köszönetet mondott a
kórógyiaknak a honvédő háborúban tanúsított hősi helytállásukért.
Kórógyot a
honvédő háború kitörése (1991) előtt jómódú emberek lakták. Egy nyugodt, békés
életnek vetett véget 26 évvel ezelőtt a háború. Kórógy történetében az egyik
legtragikusabb nap szeptember 29-e, amikor az Árpád-kori magyar település már
nem tudott tovább ellenállni a szerb agressziónak. A falu lakossága kénytelen
volt elmenekülni, házaikat, gazdaságukat kifosztották. Templomuk is megsérült,
lepusztult. A sebekből, romokból felépült településre újra visszatért az élet,
a tragikus események emlékképei is már egyre ritkában törnek föl. Azokról
viszont azóta sem feledkeznek meg, akik életükkel fizettek a szabad
Horvátországért. Rájuk emlékeznek minden év szeptember 29-én.
A Tordinci járás Magyar Kisebbségi Önkormányzatának szervezésében idén is
összegyűltek a falu központjában felállított emlékműnél az áldozatok
hozzátartozói, a falubeliek és a különböző egyesületek képviselői.
-
Kötelességünk emlékezni újkori történelmünk legszomorúbb időszakára. Fontos,
hogy gyerekeink, a felnövekvő generációk is tisztában legyenek a 91-ben
történtekkel, azzal, hogy, mit éltek át akkor a falubeli emberek, és hogy miért
kellett elhagyni a szülőfalunkat – mondja Cserepes Zoltán, a Tordinci járás
Magyar Kisebbségi Önkormányzatának elnöke.
Először egyperces néma csenddel emlékeztek meg a honvédő
háború áldozatairól, majd felidézték a 26 évvel ezelőtti eseményeket.
Kórógyot
1991. június 19-én aknavetőkkel is lőni kezdték. A lakosság kézifegyverekkel
védekezett. A szlavóniai magyar falu több mint kilencszáz fős lakossága az
agressziót elkövető „jugoszláv” katonaság és a velük felvonuló szabadcsapatok
előretörése miatt elhagyta a falut. Először az asszonyok és gyerekek menekültek
át Magyarországra, majd szeptember 29-én telibe találták a falu templomtornyát
is, amit követően az utolsó védők is kénytelenek voltak elhagyni Kórógyot. Bár
az erdődi egyezményt már 1995-ben aláírták, Kórógy magyarjai csak 1998-ban
kezdhették meg a hazatérést a szerbek által lepusztított házaikba, melyekből
minden mozdíthatót elvittek.
Az
egybegyűltekhez szólt Božo Galić, Vukovár-Szerém megye zsupánja, De Blasio
Antonio eszéki magyar főkonzul és parlamenti képviselőnk, Jankovics Róbert is,
aki a honvédő háborúban részt vett magyarok szerepét és hősies helytállását hangsúlyozta.
Hozzátette, hogy a szomorú őszi megemlékezések Kórógyon kezdődnek, majd
Szentlászlón, Dályhegyen és Vukováron folytatódnak, ezért, mint mondta, mindent
megtesz a horvátországi magyar honvédők helyzetének javításáért, ugyanakkor magyar
közösségünk Horvátország megvédésében való részvételét minél szélesebb körben
hirdeti továbbra is.
A
kórógyiaknak, a magyar nemzetiségű harcosoknak Tomo Medved, a horvát honvédők
minisztere is köszönetet mondott. Majd a horvátok és a magyarok régóta tartó
együttélését és együttműködését hangsúlyozva kijelentette, „a megye zsupánjával
és a magyar kisebbségi képviselővel egy egységesebb és szebb jövőt építhetünk”.
Megyei, járási, önkormányzati, egyesületi
képviselők fejet hajtva tisztelegtek az áldozatok emléke előtt. Koszorút helyezett el - többek között - Željko
Matanović és Silović
Mihaela, a Tordinci járás elöljárója és helyettese,
valamint Jakumetović Rozália, a Vukovár-Szerém megyei Magyar Kisebbségi
Önkormányzat elnöke is.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA