Kiállítás nyílt az 1944-45-ös délvidéki vérengzések áldozatainak emlékére Brüsszelben
MÁÉRT - 2017. november 8., szerda 13:39
A Balassi Intézet brüsszeli kulturális
központjában nyitották meg november 7-én este a Keskenyúton Alapítvány,
valamint Tőkés László és Deli Andor európai parlamenti képviselők szervezésében
a Délvidéki Magyar Golgota 1944-45
című kiállítást, amely a délvidéki magyaroknak a II. világháború végi
tragédiáját dokumentálja és illusztrálja. A megnyitón Vitézy Zsófia igazgató házigazdaként köszöntötte a megjelenteket,
majd átadta a szót a szervezőknek.
Tőkés László erdélyi képviselő kijelentette: a
tárlat egyebek mellett a Kárpát-medencei magyar közösségek egymás iránti
szolidaritásának erősítését, illetve a szerb-magyar megbékélés, kiengesztelődés
ügyének elősegítését is célozza. „Ez a kiállítás legyen mementó a bolsevik
forradalom 100. évfordulóján is” – mondta az 1989-es romániai antikommunista
népfölkelés hőse, hozzátéve, hogy az áldozatok véréből remélhetőleg új magyar
élet fog fakadni.
Deli Andor délvidéki képviselő mindenekelőtt
rámutatott, hogy a tragédia széles körű ismertetése rendkívül fontos minden
szerbiai magyar számára, ahogyan az egyetemes magyarság és Európa számára is.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség
és a tartományi képviselőház elnöke, Hornyák
Árpád, a Magyar–Szerb Akadémiai Vegyes Bizottság tagja és titkára, valamint
Matuska Márton író, publicista
ismertette a történelmi és politikai hátteret a megjelentekkel. A Délvidékre
bevonuló szerb csapatok 1944-45 telén tömegesen kínozták meg és végezték ki a
kollektív bűnösséggel vádolt magyar és német nemzetiségű lakosokat. Így álltak
bosszút egyebek mellett az 1942. januári „hideg napokért”, amikor magyar
katonák nagyjából négyezer szerb és zsidó embert gyilkoltak meg. Egyes becslések
szerint Tito partizánjainak megtorló akcióiban mintegy 30-40 ezer délvidéki
magyar halt meg, a Vajdaságból elüldözött magyarok száma pedig eléri a 85
ezret. Matuska Márton a kutatásai alapján jelenthette ki: „minket módszeresen
és tervszerűen irtottak”. Ennek fényében Magyarország és Szerbia össze kell
fogjon a múlt feltárásáért – fogalmazott, majd megköszönte Tőkés Lászlónak a
meghívást.
A kiállítás anyaga a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45
Alapítvány gondozásában készült, s korábban 90 helyszínen mutatták be Magyarországon
és a határokon túl – mondotta megnyitóbeszédében Cseresnyésné Kiss Magdolna, az alapítvány kuratóriumi elnöke.
Rámutatott, hogy a negyvenezer ártatlan magyar áldozatot, a mindenféle ítélet
nélkül, bestiális kegyetlenséggel kivégzettek többségét utólag, hónapokkal a
tömegsírba vetésük után az új, kommunista hatalom háborús bűnössé nyilvánította,
amivel Titóék jogot szereztek vagyonuk elkobzására és utódaik megbélyegzésére
is. Rehabilitálásuk törvényileg ugyan lehetséges a mai Szerbiában, de az
abszurd drámákba illő bírósági eljárások többnyire sikertelenül végződnek. „Az
eltitkolt délvidéki tömegsírokba ölt nagyapáink emléke 2010 óta végre
fokozatosan a történelmi magyar tudat részévé válik. Lassan talán ők is ott
nyugodhatnak abban a jelképes, hatalmas sírkertben, amely a kárpátaljai Szolyvától,
a Duna-deltába elhurcolt és ott kegyetlenül elpusztított erdélyi és partiumi magyar
halottak jelöletlen nyughelyén át, a kitelepített, bebörtönzött és kivégzett
felvidéki magyarok sorsával együtt teszi teljessé számunkra a Kárpát-haza XX.
századi történelmét. Közös vonása a nemzeti
mártíriumnak, hogy a kommunista terror nyomán született gyalázatos
ideológiára hivatkozva közönséges bűnözők, mai szóhasználattal élve terroristák
gyilkoltak halomra ártatlan embereket” – fogalmazott Cseresnyésné Kiss Magdolna.
Azzal zárta nyitóbeszédét, hogy a
kiállítás emléket állít az áldozatoknak, szemtanúkat, leszármazottakat,
kutatókat, politikusokat idézve összegzi az eddigi kutatások eredményeit,
bemutatja a kegyeleti tevékenységet és annak hiányosságait, „de létrehozásával
nem volt célunk a felelősök keresése, megbüntetésük követelése sem, ez a
politika felelőssége”.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA