Jogfosztás Nagy-Románia centenáriumi jubileumán
MÁÉRT - 2018. november 29., csütörtök 12:05
Folyó év november 27–28-án az Európai Parlament brüsszeli
székhelyén a román képviselők szervezésében négy-öt rendezvényen ünnepelték Nagy-Románia létrejöttének az 1918. december
1-jei gyulafehérvári népgyűléshez kapcsolódó százados évfordulóját. Október végén
Jean-Claude Juncker európai bizottsági
elnök az unió és Románia „közös ünnepének” nevezte az évfordulót. Akkor
elhangzott kijelentését szerdán este Antonio
Tajani EP-elnök „ültette gyakorlatba”, amikor is a román néppárti delegáció
által a nemzeti ünnep alkalmából rendezett centenáriumi kiállítást nyitotta
meg, amelynek címe: „Románok, akik megváltoztatták a világot” (am. Romanians
who changed the world). Az est házigazdája Theodor
Stolojan EP-képviselő, ex-miniszterelnök volt.
Ugyanezen a napon zajlott Bukarestben a román parlament díszülése, melyen Klaus Iohannis – találó módon – azzal
vádolta a balliberális kormánytöbbséget, hogy eltávolodtak a száz éve,
Gyulafehérváron kijelölt európai szellemiségtől, valamint arra intette őket,
hogy „ne erőltessék tovább az igazságügyi törvények módosítását”.
Tegnap késő esti alkalmi felszólalásában Tőkés László európai képviselő is a
román centenárium kontextusában fogalmazta meg mondanivalóját az Európai
Parlament plenáris ülésén. „Ordító ellentmondásnak” minősítette a mélypontra
süllyedt romániai jogállamiság és a látványos jubilálás közötti kirívó
ellentétet. De ennél is nagyobb az ellentmondás az államfő által említett
„európai szellemiség” és a száz év óta idegen elnyomás alá került erdélyi
magyarság sérelmére elkövetettek között. Erdélyi képviselőnk ebben a
vonatkozásban a kommunizmus idején önkényesen elkobzott magyar köztulajdonok két kategóriáját nevezte meg: azokat,
amelyeket jogos tulajdonosainak közel harminc évnyi „jogállamiság” után sem adtak
vissza (1), valamint azokat a visszaszolgáltatott ingatlanokat, amelyeknek
alattomos visszaállamosítása a szemünk előtt folyik (2).
Viorica Dancila román miniszterelnök parlamenti beszédében azt hangoztatta, hogy „az együtt
lakó népek teljes nemzeti szabadságát” előirányzó gyulafehérvári határozati
pont „ma is érvényes elv”. Ezzel
szemben a valóság az azóta jogtalanul elkobzott sepsiszentgyörgyi Székely Mikó
Református Kollégiumot, a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat, csillagdát és
tudományos gyűjteményt, valamint az ozsdolai közbirtokossági erdőket – hogy
csak ezeket említsük – immár másod- vagy harmadízben sajátítja vagy sajátítaná
ki a többségi hatalom. A demokratikus jogállamban a tulajdon szent. Tőkés
László a magán- és köztulajdon rovására elkövetett jogfosztásra mutatott rá, ami ezen esetekben egyház- és
kisebbségellenes vallási és etnikai
diszkriminációt is jelent.
A centenárium kapcsán ugyanakkor azon meggyőződésének adott
hangot, hogy közös hazánk, Románia a legméltóbb módon a jogosság és a
törvényesség helyreállításával, illetve a demokratikus jogállamiság
biztosításával ünnepelhetne. Amíg ez nem válik valósággá, addig országunk európaisága is csak ünnepi sallang
marad, és Ferenc pápa hőn áhított
romániai látogatása is merő szemfényvesztés lenne. Az erdélyi magyar közösség a
gyulafehérvári ígéretek beteljesítése terén joggal tart igényt Európa és a
római pápa támogatására – zárta felszólalását az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
elnöke.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA