Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Közérdekű ügy a valóságfeltárás és az igazságtétel
MÁÉRT - 2018. december 2., vasárnap 22:51
Kettős
könyvbemutatót és a hatvan éve kivégzett Sass Kálmán lelkipásztorra emlékező rendezvényt
tartottak december 1-jén a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi
Központ múzeumtermében.
A
szervező Magyar Polgári Egyesület vezetője, Nagy József Barna köszöntötte a meghívottakat és a részvevőket,
köztük Tőkés László európai
parlamenti képviselőt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, felkérve őt
emlékbeszéde megtartására. A Királyhágómelléki Református Egyház előző püspöke
elöljáróban elmondta: noha a kommunizmus meghurcoltjaira, áldozataira
emlékezünk, mégsem lehet elvonatkoztatni a jelentől, ugyanis a „győztesek
hivalkodó ünneplése” kíséri a száz évvel ezelőtt véget ért világháború és az
évszázada létrejött Nagy-Románia évfordulóját, Brüsszelben, Bukarestben és Gyulafehérváron.
Véletlen egybeesésként diadal és gyász keresztezik egymást:
mártírjainkat siratjuk, s közben zajlik a katonai parádé a román fővárosban…
Az
erdélyi magyarság két monstre politikai kirakatper áldozatai előtt hajt fejet,
voltaképpen Trianon áldozatainak
tekinthetők ők, hiszen az ott legitimált nagyhatalmi igazságtalanságot
próbálták valamiképpen tompítani a Szoboszlay-perben
és az érmihályfalvi csoport perében elítéltek – emlékeztetett Tőkés
László, mondván: keserű időszerűséget kölcsönöz ügyüknek a román centenárium.
Az 1958. szeptember 1-jén kilenc társával kivégzett pécskai római katolikus
pap, Szoboszlay Aladár a román–magyar konföderáció tervével, az ugyanazon év
december 2-án kivégzett Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkipásztor és
sorstársa, Hollós István jogász-tanár kantonális elképzelésekkel, diktatúraellenes
szervezkedéssel vonták magukra a kommunista megtorló gépezet figyelmét. A
püspök rajtuk és társaikon kívül több olyan üldözöttet is megemlített, akik az erdélyi kérdésre keresve megoldást
váltak áldozataivá a rezsim titkosrendőrségének és vérbíróságainak. A kegyetlen
bánásmód, a felsorolt szenvedések, az emberiesség ellen elkövetett kommunista
bűnök nagyrészt mindmáig megtorlatlanok, teljes feltárásért és jóvátételért
kiáltanak, s ezzel a „demokratikus jogállam” Románia mindmáig adós – az
ünnepelt centenárium jó alkalom lett volna a bocsánatkérésre és
elégtételadásra, hívta fel a figyelmet az EP-képviselő. És amiért magyar
mártírjaink életükkel fizettek, az ma is változatlanul időszerű: a román
nacionálkommunizmus magyarságunk ellen elkövetett bűneit el kell ismerni és meg
kell torolni, jóvá kell tenni, ami még lehet, s az erdélyi kérdés rendezése
nélkül nincs román–magyar megbékélés,
„aminek viszont elkötelezett hívei vagyunk” – jelentett ki Tőkés László.
A
továbbiakban méltatta azt az emlékezetpolitikát, aminek számos híve-munkása él
és dolgozik Erdélyben is. A Magyar Polgári Egyesület például egész évben azzal
tűnt ki, hogy a Polgári esték című rendezvényein és különféle más alkalmakkor
végigvezette az érdeklődőket a száz évvel ezelőtti impériumváltás legfőbb
állomásain. Fontos és hiánypótló könyvek jelentek meg, amelyek mind a
távolabbi, mind a közelebbi múlt titkait tárták fel, sokszor a meggyökeresedett
köztudat korrigálásának jogos szándékával. Ezek közé tartozik a tegnap
bemutatott Erről nem beszéltünk… című kötet is, ifj. Horváth Pál és Mersdorf
Ilona munkája, amely id. Horváth Pál
besztercei tanár példás, ám tragikus élettörténetén keresztül mutatja be a
romániai hatvanas–hetvenes évek titkosszolgálatának működését, alapos és
kitartó levéltári kutatások nyomán. Mivel a könyv az áldozatvállalásról és az
áldozattá válásról szól, besúgókról és besúgottakról, ma is kísértő, lezáratlan
múltunkról, a Ceau?escu-rezsim összeomlásához vezető temesvári népfölkelés Tőkés Lászlója saját
sorsából elevenítve fel momentumokat szolgált adalékokkal a hírhedt Securitate
működéséről, valamint arról a máig tartó küzdelemről, amit a berögzült szekus
attitűdök és módszerek ellen folytatni muszáj és érdemes. Végül pedig kijelentette:
„Nem akarom az amúgy is meglévő és romboló bizalmatlanságot gerjeszteni, de reális
módon kell számolnunk azzal, hogy Érmihályfalván
és Besztercén, miként minden kisebb-nagyobb
településünkön, továbbra is ott működnek az emberi méltóság és bizalom, a nemzeti
és vallási érzés »vámszedői« – akiknek nem kis részük van abban, hogy harminc
évvel a nacionálkommunista diktatúra bukása és száz évvel Nagy-Románia
létrejötte után még mindig ott vagyunk, ahol vagyunk…”
Az olvasmányos dokumentumregény Ausztriából hazaérkezett
szerzői az indíttatásaikról és munkamódszereikről vallottak a szervezők és az érdeklődők
kérdéseire válaszolva. Utánuk Bereczki András
ny. lelkipásztor következett, aki a reformáció jubileumi emlékévében megjelent,
Mártírok százada című kötetet mutatta
be szerkesztőként. A könyv a Nyugat-Európai Magyar Református Lelkigondozó
Szolgálat felsőőri konferenciáján elhangzott előadások közzétételével mutatja
be 1956 és a XX. század magyar református lelkészvértanúit, köztük Sass Kálmánt
is. A szerkesztő egyúttal röviden vázolta a NYEMRLSZ múltját és jelenét is, nem
rejtve véka alá, hogy a szervezet egyre kevesebbet tud tenni református
értékeink megőrzése és továbbvitele érdekében a nyugati magyar közösségekben.
A
rendezvény dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult, melynek során többen
is felidézték máig eleven és sajgó emlékeiket a román kommunista diktatúra
embernyomorító, jogfosztó, magyarellenes mesterkedéseiről.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|