Romániai Magyar Demokrata Szövetség
A magyar oktatást érintő kérdésekről tájékoztatták az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját Marosvásárhelyen
MÁÉRT - 2018. december 7., péntek 07:47
Oktatási szakemberek,
oktatáspolitikával foglalkozó parlamenti képviselők, magyar nyelvű oktatást
biztosító állami finanszírozású és magánegyetemek vezetői és diákképviselők
tájékoztatták csütörtökön, a marosvásárhelyi Kultúrpalotában szervezett zárt
szemináriumon Fernand de Varennes-t, az ENSZ kisebbségügyi különmegbízottját a
kisebbségi magyar oktatás helyzetéről.
A
diplomata az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és a Magyar Civil
Szervezetek Erdélyi Szövetsége meghívására látogatott Erdélybe. Fernand de
Varennes a legmagasabb rangú diplomata a világon, aki kisebbségvédelemmel
foglalkozik.
Novák
Csaba Zoltán RMDSZ-es szenátor házigazdaként köszöntötte a résztvevőket, majd
vázolta a találkozó lényegét: az erdélyi magyarság száz éve vált kisebbséggé,
és azóta az anyanyelvű oktatás ügye egy folyamatos küzdelem számára, hiszen a
román állam számos kísérlet történt annak akadályozására, visszaszorítására.
Ennek fényében is fontosnak tartották, hogy részletesen tájékoztassák az ENSZ
kisebbségügyi különmegbízottját a magyar nyelvű oktatás jelenlegi állapotáról.
Fernand de
Varennes pár szóban ismertette az ENSZ-től kapott mandátumát, és jelezte, itt
tartózkodásának fő célja a magyar oktatás és nyelvi kérdések helyzetéről
tájékozódni. Elmondta, az ENSZ szakértőjeként fogadja a kisebbségek részéről
érkező panaszokat, és felkéri az illető kormányokat a helyzet tisztázására.
Felajánlotta segítségét ebben a tekintetben.
Vincze
Loránt FUEN-elnök szerint időszerű ez a találkozó, hiszen így a
különmegbízottat már a jövő évi fórumok előtt tájékoztathatják az itteni
helyzetről, ugyanakkor a magyar közösség képviselői is tájékozódhatnak arról,
hogy miről lesz célszerű beszélni a genfi konferencián.
Magyari
Tivadar ügyvezető alelnök, az RMDSZ oktatási szakpolitikusa a romániai oktatási
rendszer felépítését és azon belül a magyar oktatás helyzetét ismertette.
Elmondta, Romániában mintegy 150 ezer, valamely kisebbséghez tartozó
gyerek vesz részt anyanyelvén zajló oktatásban, zömében magyar gyerekekről van
szó. Több mint 2000 helyszínen zajlik magyar nyelvű oktatás, amely kétféle
iskolai struktúrába tagolódik: léteznek kizárólag magyar tannyelvű iskolák,
illetve magyar tagozattal is rendelkező román tannyelvű iskolák. A 1,2
millió tagot számláló magyar közösség természetesnek tartja azt, hogy
bölcsődétől egyetemig legyen elérhető a magyar nyelvű oktatás, azonban számos
oktatási helyszínen, főleg a szórványban, sokszor küzdeni kell az osztályok
megmaradásáért – hangsúlyozta.
Szabó Ödön
RMDSZ-es képviselő kifejtette: a jelenlegi törvénykezési keret első ránézésre
jól mutat, az elmúlt 30 évben nagyon sok pozitív változás történt törvényi
szinten, de ugyanez sajnos nem mondható el az alkalmazásról. A 2011-es tanügyi
törvény kisebbségi részében egy sor olyan kérdés van, amely a mai napig nincs
megoldva – mutatott rá az RMDSZ politikusa, a magyar kisebbségi pedagógusképző
központot, illetve az Oktatáskutató Intézet kisebbségi oktatással foglalkozó
részlegét hozva fel példaként – előbbit nyolc év után sikerült csak
megvalósítani komoly politikai tárgyalásokkal, az utóbbi mind a mai napig nem
jött létre.
A képviselőház
oktatási bizottságának tagja a finanszírozás kérdéséről is beszélt, ugyanis a
kisebbségi oktatás többe kerül, van olyan helyzet, ahol kevesebb diákkal is
működtetni kell az intézményt, alacsony létszámú osztályokat is fenn kell
tartani a szórványban.
Bár a
törvény előírja, hogy arányos képviseletünk legyen az oktatást felügyelő
intézményekben, de ez nem valósul meg a legmagasabb szinten sem: a
tanügyminisztérium mintegy 460 alkalmazottja közül csupán öt magyar anyanyelvű,
ez egy százalék, miközben a magyarul tanuló diákok közel 5 százalékot tesznek
ki – mutatott rá a képviselő, hozzátéve: ez az aránytalanság az
oktatásfelügyelet többi szintjén, például a tanfelügyelőségek szintjén is
tapasztalható. A törvény arról is rendelkezik, hogy azokban az intézményekben,
ahol van kisebbségi nyelvű oktatás, kell lennie a kisebbség nyelvét beszélő
intézményvezetőnek, de ez közel 170 intézményben nem valósul meg.
„A
törvényi keretünk ott a legsérülékenyebb, ahol kisebbségben vagyunk, a
leginkább azokon a településeken, ahol 10 százalék körüli az arányunk, és
egy-egy osztályt vagy tagozatot tudunk működtetni. Itt a legerősebb az
asszimilációs nyomás is” – mondta el Szabó Ödön. Az intézmény-összevonások következtében sok
esetben a bentlakások, a szórványkollégiumok jelentik az anyanyelvű oktatáshoz
való hozzáférést az elszigetelődő nyelvi környezetben élő diákok számára. Bár a
törvény előírja ezen intézmények finanszírozását, nincs elégséges keret erre. A
pedagógusfejlesztés lehetőségei és a kisegítő személyzet kérdése szintén a
finanszírozás függvénye, tette hozzá. A tankönyvhiány problémája kapcsán Szabó
Ödön elmondta: idén sikerült a jogi környezeten változtatni, és az RMDSZ és
szakértői segítségével is 81 tankönyvet sikerült elkészíteni és kiadni.
A
bölcsődei pedagógus még nem része az oktatási hálózatnak, így nincs
meghatározva az oktatás nyelve sem, ennek következtében a 0-3 éves magyar
gyerekek nem részesülnek mindenhol anyanyelvű nevelésben – hívta fel a
figyelmet egy újabb problémára. Az RMDSZ a napokban iktatta a jelzett problémák
többségére megoldást jelentő törvénymódosítási kezdeményezését.
A
konferencia második felében a felsőoktatás helyzetéről és kihívásairól
beszéltek a résztvevők. Magyari Tivadar ismertette a kisebbségi felsőoktatás
sarokszámait, majd a MOGYE ügyére hívta fel a figyelmet, elmondva, hogy itt egy
jogon kívüli állapot áll fenn: Marosvásárhelyen nem sikerült a 2011-es oktatási
törvényt alkalmazni, és létrehozni a magyar intézeteket.
Az ENSZ
különmegbízottja ismételten felhívta a figyelmet, bárki fordulhat hivatalához
kisebbségi jogsértések esetén. Elmondta: bár nem kommentálhatja az
elhangzottakat, de általánosan fogalmazva elmondhatja: a kisebbségek emberi
jogai terén mindig van lehetőség az előrelépésre.
Az
eseményen részt vett Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi katolikus gimnázium
igazgatója, Ferencz-Salamon Alpár (RMPSZ), Biró Zsolt parlamenti képviselő, Szabó
T. Levente, a Babe?-Bolyai Tudományegyetem oktatója, Balási András, a
Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem rektorhelyettese, Nagy Előd, a
Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem rektorhelyettese, Flóra Gábor
a Partiumi Keresztény Egyetem képviseletében, Hantz Péter kutató, valamint a
Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke, Marton László.
1 csatolt webcím http://rmdsz.ro
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|