Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Magyar jövőképre van szükség Erdélyben is
MÁÉRT - 2018. december 28., péntek 18:24
A zilahi Wesselényi Miklós Egyesület 2018. december
27-én megemlékezést szervezett a szilágysági kistáj, a Tövishát „fővárosában”, Szilágycsehben a romániai sorsfordító
és szabadító karácsony 29. évfordulója alkalmából, amelyre meghívták Tőkés László püspököt, az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács elnökét, európai parlamenti képviselőt is. Mint
ismeretes, az egykori temesvári lelkipásztor diktatúraellenes magatartása
hatalmi retorziókat vont maga után, s a Tőkés család köré 1989 decemberében szerveződött
spontán népi szolidaritás torkollott abba a lázadásba, amely előbb Temesváron,
majd pár nap alatt egész Romániában megdöntötte a kommunista rezsimet. A város
református lelkészét december 17-én hajnalban a politikai rendőrség a
Szilágycseh melletti Menyőbe, a
kollaboráns egyházi vezetők által számára kijelölt új szolgálati helyére
deportálták, de ezzel már nem tudták visszatömni a szabadság szellemét a
palackba. Tőkésék ebben az eldugott kis szilágysági faluban érték meg a
december 22-i felszabadulást, amiről aztán elég hamar kiderült, hogy felemásra
sikeredett. Erről és sok más egyébről is szó esett azon a fórumon, amit a
szilágycsehi Márkus vendéglő rendezvénytermében tartottak tegnap este.
A nap folyamán Menyőt is felkereső püspököt, munkatársait
és a Szilágy megye különböző településeiről érkezetteket Kui Attila Zsolt, a szervező egyesület és az Erdélyi Magyar Néppárt
megyei elnöke köszöntötte az összejövetel elején, majd átadta a szót Molnár Kálmán ny. esperesnek,
Szilágycseh volt református lelkipásztorának, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Szilágy megyei alelnökének. Utóbbi Tőkés László régi barátjaként és
küzdőtársaként, az 1989-as események egyik krónikásaként vezette fel és le a
fórumot. Meghatottsággal és keserédes nosztalgiával idézte fel az 1989-es
eseményeket övező és követő eufóriát, amelyet csalódások egész sorozata váltott
fel, mindmáig tartóan. A püspököt úgy méltatta, mint aki több mint három
évtizeddel ezelőtt a hallgatás falát
kezdte el bontogatni, hogy aztán hosszú éveken át a hazugság falának bontásába fektesse energiáit.
Tőkés László elöljáróban ünnepi köszöntéssel fordult
a hallgatósághoz karácsony harmadnapján,
majd röviden visszaemlékezett azokra a napokra, amelyeket a szállóigévé vált
„Menyőből az angyal” parafrázissal is szokás jelzőzni. Ezután az elmúlt száz
évünk megpróbáltatásait-traumáit felemlítve tért ki azokra a reményekre,
amelyek 1989 adventjében, illetve a szabadító karácsonyt követően költöztek szíveinkbe,
nem utolsó sorban az akkori román–magyar szolidaritás és testvéri közeledés
láttán. A gyors és látványos kommunista visszarendeződés, a titkosszolgálatok alattomos
átalakulása, a többségi nacionalizmus továbbélése mind azt igazolták, hogy az
egykori elnyomó rendszer emberei, azok rokonai és leszármazottai maradtak és
vannak hatalmon azóta is Romániában. Ráadásul Nyugat-Európában is aggasztó
folyamatok zajlanak, és próbálnak onnan betörni hozzánk.
A románok is csalódtak, mondotta a püspök, de a magyarság
számára élet-halál kérdése az időnek ama múlása, ami ellenünk dolgozik: a
fogyás, leépülés, elöregedés, kisemmizettség, sorvadás, kitelepülés –
mindmegannyi közösségroppantó, kohézióromboló jelenség. Az feltámadás és talpra
állás elmaradása, a kudarcos vagyonrestitúció, a népet orránál fogva vezető
politikusaink önérdekű villogása-nyüsletése, egyházaink újbóli behódolása a
hatalom képviselőinek, önrendelkezési törekvéseink feladása és többszöri
elárulása az RMDSZ által, amely ma is csak vonakodva támogatja azt a
nemzetpolitikát, amit a magyar kormányzat a nemzeti tanácsokkal és az erdélyi
magyar pártokkal együtt visz – ezek mind olyan dolgok, amik elbizonytalanítják
a jövőbe néző embert. „Nekünk ígéretes magyar jövőképre van szükségünk
Erdélyben is, de az nem alkotható és valósítható meg autonómia nélkül” – jelentette ki Tőkés László. A
rendszerváltozásnak a fejekben és lelkekben is végbe kell mennie végre, le kell
küzdenünk a félelmet és a kicsinyhitűséget – mutatott rá. Végül megköszönte a
szíves meghívást, boldog új esztendőt kívánva a jelenlévőknek s rajtuk
keresztül kisebb-nagyobb közösségeinknek, egész magyar népünknek.
A rendezvény keretében az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke,
Szilágyi Zsolt a romániai
rendszerváltás felemás voltáról, az 1989 utáni „félfordulatról” beszélve külön
kitért a román–magyar viszony alakulására és jelenlegi állapotára, illetve az erdélyi
autonómiatörekvések helyzetére. Kénytelen-kelletlen kritikusan szólt a
magyarság politikai közképviseletének elmúlt 29 évbeli tevékenységéről és
látszateredményeiről, de nem hallgatta el azt az óriási nyomást sem, amit
Bukarest gyakorolt mindazokra, akik a centralizált homogén nemzetállam
demokratizálásán dolgoztak (volna) az idők során. Ő maga az erdélyiség megerősödésében,
kibontakozásában lát fantáziát mint politológus.
A hallgatóság soraiból számos kommentár és kérdés merült
fel az elhangzottak mentén, többen felelős aggodalommal érdeklődtek a kitörési
lehetőségek, a közösségi és gazdasági önrendelkezés esélye iránt, de Erdély
helyzete és ügye is felvetett néhány érdekes gondolatot. Az est kötetlen
beszélgetéssel és szeretetvendégséggel zárult.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|