Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Tőkés László: „A munkát és a küzdelmet töretlenül folytatom”
MÁÉRT - 2019. január 13., vasárnap 17:56
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által Tőkés László püspöksége idején
meghonosított hagyomány jegyében ez év elején is megrendezték Nagyváradon az
újévköszöntő ünnepélyt a volt egyházkerületi székházban, amely a múlt év óta
immár teljes mértékben a Partiumi Keresztény Egyetemen zajló oktatás
szolgálatában áll.
A 2019. január 12-i esemény emléktábla-avatással
vette kezdetét az egyetem és az európai képviselői iroda szervezésében: a
székház udvarában kialakított partiumi magyar történeti panteonban ezúttal a vallásszabadság emlékévét örökítették
meg. Tudnivaló, hogy az 1568-as tordai országgyűlésen iktatták a világon
elsőként törvénybe a vallás- és lelkiismereti szabadságot, ennek 450.
évfordulója alkalmából 2018-at a vallásszabadság évének nyilvánította a Magyar
Unitárius Egyház. Az erdélyi magyar és szász protestáns egyházak
kezdeményezésére a múlt év februárjában a magyar Országgyűlés a tordai
ediktumot kiemelt jelentőségű nemzeti értéknek, elfogadásának időpontját,
január 13-át pedig a vallásszabadság napjává nyilvánította. Az emlékév
lezárulásának alkalmával együtt leplezte le tegnap délután a Deák Árpád alkotta emléktáblát Tőkés
László európai parlamenti képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke és
a nap díszvendége, Szili Katalin, a
Közösség a Társadalmi Igazságosságért Néppárt elnöke, autonómiaügyi
miniszterelnöki megbízott. A táblaállítás kezdeményezőjeként az erdélyi
EP-képviselő a tordai országgyűlések vallásügyi törvényeinek jelentőségét
világította meg a korabeli társadalmi és politikai viszonyok szövevényében,
külön kiemelve Erdély első fejedelmének, János
Zsigmondnak, valamint az erdélyi rendeknek a meghatározó szerepét abban,
hogy világpremierként valósult meg a feudális kötöttségek nélküli, közösségi
jogon alapuló, önkormányzati elvű felekezeti és vallásszabadság. A fejedelem
portréja és a „szabad hazában szabad vallás” felirat tudatos célzatossággal
kerültek fel az emléktáblára, amelynek avatása előtt Szabó László lelkipásztor, a Magyar Unitárius Egyház
előadótanácsosa a páratlan értékű tordai örökség méltatásával szolgált. Az
avatót a 90. zsoltár eléneklése és a tisztelet koszorúinak elhelyezése
keretezte.
Az emeleti díszteremben a Lászlóffyné Székely Melinda vezette Balettke Táncstúdió gyermekeinek előadásával vette kezdetét az
újévköszöntő fogadás, amely eredeti célkitűzésének megfelelően a nagyváradi és
bihari egyházi és polgári közélet nemzeti elkötelezettségű képviselőit és
szolgálattévőit hivatott közösségbe vonni, illetve hitünk és nemzeti öntudatunk
szellemében útjára bocsátani az új esztendőt. A Szózat eléneklése után Kovács István lelkipásztor, a Magyar
Unitárius Egyház közügyi igazgatója szolgált igei köszöntővel, a földi
múlandóságok és a mennyei maradandóságok közötti ívre fűzve fel gondolatait a
zsoltáros szavai mentén: „Uram, te voltál nékünk hajlékunk nemzedékről
nemzedékre!”
Évnyitó beszédében Tőkés László előbb a mögöttünk
hagyott 2018-ra tekintett vissza, kegyelettel adózva azon jeleseink emlékének –
szűkebb és tágabb pátriánkra való kitekintéssel, a teljesség igénye nélkül –,
akik az elmúlt évben távoztak el közülünk „a minden élők útján”. Felidézte a
főbb tavalyi nemzet-, bel- és külpolitikai történéseket, eredményeket, nem
palástolva kétségeit és csalódásait az európai és a romániai fejleményeket
illetően, kárhoztatva azokat a negatív
folyamatokat, amelyeket az Európai Unió az ENSZ cinkosságával eltűr, sőt
elősegít. E vonatkozásban méltatta a magyar kormány következetes és bátor
helytállását, mert „nagy túlerővel állunk szemben”. Beszélt azokról a
kezdeményezésekről is, amelyek az 1918–20-as centenáris események évfordulóján
és mementójaképpen a román–magyar
párbeszédet és megbékélést hivatottak szolgálni, a kölcsönös tisztelet és
az erdélyi tolerancia szellemében.
A Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek autonómiaharcának állását összegezve
szólt azokról a veszélyekről is, amelyek az egyes nemzetrészekre és
intézményrendszerükre leselkednek. Méltatta a magyar kormány által kidolgozott
határok feletti együttműködési rendszert, külön kiemelte a családtámogatásoknak
a külhoni magyarságra való kiterjesztését, valamint a gazdaságfejlesztési
programokat. Az új esztendőre vonatkoztatva képviselőnk rövid politikai
helyzetelemzéssel és esélylatolgatással szolgált, különös tekintettel az
előttünk álló európai és egyéb választásokra. Küzdelem Európáért és Erdélyért –
ezen feladatkiírás jegyében vázolta a főbb kihívásokat és teendőket, nemzeti és
nemzetközi kitekintéssel. Orbán Viktor
politikai bátorságát hozta fel példaként, majd Bibó Istvánt idézte: „Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz,
mint nem félni.” Halálának századik évfordulójához közeledve Ady Endre bátor és bátorító indulatával
nézzünk elébe az új esztendőnek – mondotta Tőkés László –, és ahelyett hogy
dezertálnánk, megszaladnánk, inkább népünk, hitünk, anyanyelvünk, fiaink,
lányaink, családjaink, falvaink és városaink őrzőiként vigyázzunk a strázsán!
„Csak akkor születtek nagy dolgok /, Ha bátrak voltak, akik mertek” – idézte a
költőt.
A püspök Isten igéjével köszöntötte az új évet és a
gyülekezetet, Malakiás prófétát idézve: „És feltámad néktek (…) az igazságnak napja,
és gyógyulás lesz az ő szárnyai alatt…” (4,2). Mint elmondta, ezt az igét
olvasta föl a csíkszeredai börtönben is január 4-én, amikor a székelyföldi
terroristaper ártatlan áldozatait felkereste. „Hiszem, hogy feltámad nekik az
igazság napja, és gyógyulás lészen számunkra is, akik a börtön falain kívül
szenvedünk fogságot a poszt-nacionálkommunista Romániában” – mondotta,
leszögezve: bár az európai parlamenti szolgálata nemsokára véget ér, a munkát
és a küzdelmet töretlenül folytatja itthon.
Szili Katalin azzal kezdte köszöntőbeszédét, hogy
száz év múltán is ugyanazok a célok és törekvések itt, Erdélyben, amiket Kós Károlyék fogalmaztak meg a Kiáltó
szóban, majd az összmagyarság kiszolgáltatottságáról beszélt a globális
háttérhatalmak és klikkek szorításában. Szerencsére a közjogi egységesülés
mellett ma már politikailag, morálisan és gazdaságilag is együtt van a nemzet.
Szerinte a magyarság és a Kárpát-medence megerősödése a szomszédos államok
számára is jó, emellett Európa új igazodási pontjává válhat a térség. „Ha az
itteni magyar közösségek erősödnek, akkor Erdély is erősödik, ha Erdély
erősödik, akkor Románia és az egész Kárpát-medence erősödik, ha a Kárpát-haza
erősödik, akkor Európa is” – fejtegette a szónok, Dsida Jenőt idézve: „mindig magunkért, soha mások ellen”. Az
autonómiaküzdelem és a szórványgondozás fontosságát hangsúlyozva a
nyugat-európai fejlemények miatti aggodalmait is megosztotta a hallgatósággal.
Külön méltatta Tőkés László történelmi szerepvállalását, akinek Románia is
sokat köszönhet, hiszen ő nemcsak a magyarok, hanem a románok számára is a
szabadságot jelentette.
Az est további részében átadták a Közjó
Szolgálatában díjat a Nagy József Barna
elnökölte Magyar Polgári Egyesületnek,
amelyet Fleisz János történész,
egyetemi tanár méltatott, elmondva: gyermek- és öregotthonok, nagycsaládosok
segítését, a szórványban élő magyarok támogatását, előadások, konferenciák és
sok más értékes program szervezését ismerték el ezzel.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kós Károly díját a
2018-as évre ketten kapták: Boros Zoltán
televíziós szerkesztő, zeneszerző, előadóművész és Bodó Barna politológus, egyetemi tanár. Csáky Zoltán televíziós szerkesztő, író, aki legendás időkben dolgozott együtt a díjazottal a román
köztelevízió magyar szerkesztőségében, írásban küldte el laudációját. Boros
Zoltán pár szóban és rövid zongorajátékkal köszönte meg az elismerést. A
temesvári Szórvány Alapítvány elnökének, Bodó Barnának a laudációjával barátja
és harcostársa, Toró T. Tibor, az
Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke szolgált.
A himnuszok eléneklése és a koccintás előtt Pálfi József rektor mondott új
esztendei pohárköszöntőt, a Partiumi Keresztény Egyetem néhány új és jó hírével
is megörvendeztetve a jelenlévőket.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|