Romániáról Strasbourgban
MÁÉRT - 2019. január 16., szerda 08:31
Január 11-én látványos ünnepséggel
körítve vette át Bukarestben Románia az Európai Unió soros elnökségét. Ezzel
szinte egy időben érkezett a hír, hogy Ferenc
pápa május végén Romániába látogat. Január 15-én Viorica Dăncilă kormányfő az Európai Parlament plenáris ülésén mutatta be a román
uniós elnökség tevékenységi programját. Ezekkel kapcsolatos Tőkés László erdélyi képviselő január
14-i esti spontán felszólalása, valamint a miniszterelnöki prezentációhoz
fűzött hozzászólása, amit írásban nyújtott be 15-én.
Közismert, hogy tavaly októberben
az Európai Parlament napirendjén két
ízben is szerepelt Románia. A miniszterelnök és Klaus Iohannis részvételével
tartott ülések vitáiban kemény bírálatok illették a romániai politikai-társadalmi
állapotokat, november elején pedig a plénum határozatban marasztalta el az országot a demokratikus
jogállamiságot érő sérelmek miatt. Az Európai Bizottság együttműködési és
ellenőrzési mechanizmusának (Cooperation and Verification Mechanism – CVM)
keretében készült jelentés hasonló
kritikákat és szigorú előírásokat fogalmazott meg. Felszólalásában Tőkés László
arra kirívó ellentétre mutatott rá, mely
a Bukarestben elhangzott ünnepi beszédek és a kormányzati ígéretek, valamint a
sivár romániai valóság között feszül. Beszédeiben arra is kitért, hogy a
szuperlatívuszokban nyilatkozó európai csúcsvezetőkkel összhangban a római pápa
is – tervezett magas rangú látogatásával – akarva-akaratlanul a korrupt román
posztkommunista rendszert, az állandósult válságok közt bukdácsoló román
kormánynak az etnikai és vallási kisebbségek jogfosztására irányuló politikáját
legitimálja.
Tudnivaló, hogy
Iohannis elnök 2017 áprilisában, Dăncilă miniszterelnök pedig rá egy évre, 2018
májusában találkozott Rómában a pápával. Akkor mindketten előre jelezték, hogy a
római katolikus egyház feje várhatóan 2019 első felében fog Romániába
látogatni. Tőkés László ennek kapcsán idézte a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye 2017. évi
állásfoglalását, mely szerint: „Ott, ahol az emberi jogok sérülnek, ahol a
hívek nem gyakorolhatják az alkotmány biztosította kisebbségi és felekezeti
jogaikat, ott nem beszélhetünk a pápalátogatás lehetőségének biztosításáról.” Potyó Ferenc érseki általános helynök –
az egyházát ért jogtalanságok miatt – még egy év múltán is úgy nyilatkozott, hogy
amíg a román állam nem biztosítja a kisebbségek alapvető jogait, addig „nem
lehet méltó keretet biztosítani a pápalátogatáshoz”.
Tőkés László
azzal a kéréssel fordult az EU vezetőihez és Ferenc pápához, hogy segítsék elő
a demokratikus jogállamiság romániai
feltételeinek megteremtését, az egyházi és vallásszabadság biztosítását. Szerinte
amíg Románia nem képes a belpolitikai háborúskodásoknak és viszálykodásoknak
véget vetni, az Unió elnökeként az európai
kohézió és egységteremtés ügyét
aligha tudja hitelesen és hatékonyan képviselni. Ennek értelmében mind a
szocialista román kormánynak, mind a liberális ellenzék oldalán álló, német származású
román államfőnek azon kellene lennie, hogy az uniós elnökség által meghirdetett
idegengyűlölet elleni harc
szellemében mindenekelőtt Romániában szüntessék meg az etnikai és vallási
kisebbségekkel – köztük a magyarokkal – szembeni diszkriminációt, és velük
együtt teremtsék meg az itteni társadalom egységét.
Kedd délutáni
beszédében Viorica Dăncilă is kihangsúlyozta az idegengyűlölettel szembeni
fellépés fontosságát, a Jean-Claude
Juncker elnök nevében felszólaló Andrus
Ansip EB-alelnök pedig azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy a román uniós
elnökség sikeressége a nemzet, a romániai társadalom egységétől függ.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA