Az intézmények szerepe az európai kisebbségek életében
MÁÉRT - 2019. február 5., kedd 18:27
Az Európai Parlament brüsszeli székhelyén került sor 2019. február 5-én Az intézmények szerepe az európai kisebbségek
életében című konferenciára Csáky
Pál, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja képviselője szervezésében. A rendezvény
leginkább a szlovákiai kisebbségi helyzetre összpontosított, különös
tekintettel arra, hogy az öt és fél milliós ország lakosságának 20%-át
különböző nemzeti kisebbségek alkotják.
Csáky Pál nyitóbeszédében ismertette, hogy a mai európai kisebbségek milyen
nehézségeket tapasztalnak a mindennapokban, kezdve a kultúrától, oktatástól egészen
a politikai képviseletig. A képviselő szerint a nemzeti öntudat
kulcsfontosságú, és többé-kevésbé megvannak a szükséges törvények és
intézmények, amelyek biztosítják ennek megőrzését a kisebbségek számára. Ám
például Szlovákiában ezek a törvények mai napig hiányoznak, ami a szlovák
többségbe való beolvadást eredményezi. „Az asszimiláció a legkönnyebb út, de ez
sajnos a nemzeti kisebbségek eltűnéséhez, pusztulásukhoz vezet” – jelentette
ki.
Díszvendégeként Navracsics Tibor
oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős uniós biztos rövid
beszédében kitért az európai jogszabályok hiányosságára a kisebbségi jogokat
illetően: „az EU-ban a kisebbségek jogai egy lábjegyzetben elférnének”.
Véleményében kifejtette az indokot, mégpedig hogy eredetileg egy gazdasági
együttműködés volt az EU alapja, és a polgár szó az európai kodifikációban
először csak az 1992-es maastrichti szerződésben jelent meg. Azonban reményét
fejezte ki a jövővel kapcsolatban, melyben a kisebbségek helyzete javulhat
olyan programok által, mint a nemrégiben útjára bocsátott Minority Safepack európai
kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés. A hatáskörébe tartozó Erasmus-program
vonatkozásában rámutatott, hogy nem kizárólag mobilitási programot jelent a
diákok számára, hanem oktatáson kívüli projektek megvalósítására is lehet
használni – nyelvtanulás, diákmunka, sport. Emellett Franciaországban,
Skóciában és Írországban a kisebbségeket már anyagilag is támogatta a program.
A felvidéki kisebbségi intézményvezetők bemutatták többek közt a szlovákiai
magyar felsőoktatás, sajtó, színház és ifjúság helyzetét. Valamennyien kitértek
a szlovák államtól elvárt anyagi támogatások teljes hiányára – a kormányzat jó
esetben már nem támadja a magyar intézményeket. Ezek fontos eszközök egy közösség
mindennapi fennmaradásában, mostani létüket jórészt a Magyarországról jövő
támogatások biztosítják.
Tőkés László erdélyi képviselő hozzászólásában kifejtette, hogy az
erdélyi és felvidéki magyarok testvéri kapcsolatot ápolnak, már csak évszázados
kisebbségi sorsazonosságuk okán is. Egy nemzeti közösségnek az életben
maradáshoz elsősorban kedvező és betartott törvényekre, valamint működő és
színvonalas intézményekre van szüksége. Kérdéseiben a szlovákiai magyarság közösségi,
intézményes jogairól és a Selye János Egyetem veszélyeztetett állapotáról
érdeklődött. Válaszában Csáky Pál megjegyezte, hogy Szlovákiában átfogó
kisebbségi törvény még nincs, de a nyelvre és kultúrára vonatkozó jogszabályok már
vannak. A komáromi egyetem rektora pedig megjegyezte, hogy már nem érzik
fenyegetve magukat, mivel sikeresen akkreditáltatták intézményüket.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA