Vita a szíriai helyzetről az EP-ben
MÁÉRT - 2019. február 12., kedd 21:22
Az Európai Parlament Szíria helyzetéről szóló mai vitáját bevezető előterjesztésében Johannes Hahn bővítési biztos nem
hagyott kétséget afelől, hogy az ország még messze áll a háborúskodások
befejezésétől, az újjáépítéshez szükséges béke és biztonság megteremtésétől. Az
Európai Unió az Egyesült Nemzetek Szervezetével karöltve mindenesetre ezen
fáradozik – mondotta.
A felszólaló képviselők közül többen is
sajnálattal állapították meg, hogy az EU valójában nem annyira alakítója, mint
inkább „megfigyelője” a szíriai fejleményeknek. Ezzel együtt az Unió aktív
politikai szerepvállalását szorgalmazták az ún. genfi békefolyamat sikerre
vitelében.
Hozzászólásában Tőkés László ugyan elismeréssel szólt az EU-nak a közel-keleti
államban kialakult humánkatasztrófa enyhítésére irányuló, kimagasló anyagi
támogatásáról, mindazáltal ama meggyőződését fejezte ki, hogy nem elégséges
helyzetkövető módon az állandósult válságot „kezelni”, hanem mindenekelőtt
annak okait kell megszüntetni. Beszéde középpontjába az üldözött keresztények ügyét helyezte. Krisztus követőinek lélekszáma
a háború nyolc éve alatt a felére csökkent, és – túlzás nélkül – a teljes kipusztulás
veszélye fenyegeti őket.
Bastiaan
Belder
holland EP-képviselő az Iszlám Állam ellen hősiesen harcoló kurdokkal együtt
szintén a keresztények védelmében emelte fel a szavát, akik valóságos
népirtásnak vannak kitéve. Hölvényi
György fideszes EP-képviselő arról a mintegy hárommilliónyi, Törökországban
tartózkodó szíriai menekültről szólt, akik adott időben elindulhatnak Európa
irányába. Más képviselők a szír és kurd börtönökben fogva tartott iszlamista harcosok
kiszabadulásának veszélyére hívták fel a figyelmet, amennyiben ezek Európa felé
vennék útjukat.
A menekültügy vonatkozásában erdélyi
képviselőnk a magyar modellre hívta
fel a figyelmet, amelyről budapesti látogatásuk során legutóbb a szíriai
protestánsok egyházi vezetői, valamint II.
Ignác Efrém szír ortodox pátriárka és Mario
Zenari szíriai apostoli nuncius is nagy elismeréssel nyilatkoztak. Eszerint
Magyarország kézzelfogható erkölcsi és anyagi támogatást nyújt az üldözött
keresztények otthonmaradása, illetve hazatelepítése, valamint az ország
újjáépítése céljaira, azon meggondolásból, hogy a menekültek kitelepedése nem
jelenthet igazi megoldást. A magyar álláspont szerint ugyanis nem a bajt kell
Európába „importálni”, hanem a segítséget kell odavinni, ahol baj van.
A migrációt gerjesztő, álhumanista „brüsszelita”
és globalista erők igen gyakran az emberi jogokra, a szolidaritásra és a
befogadásra hivatkozva szabadítják Európára az igazi menekültekkel együtt a
gazdasági bevándorlókat, valamint az üldözöttekkel együtt iszlamista üldözőiket.
Tőkés László viszont a menekültek „befogadásán” túlmenően a krisztusi segítségnyújtás keresztényi
hivatását tartja előbbre valónak, melyre maga az Úr tanít bennünket: „éheztem,
és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok
engem; mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok;
fogoly voltam, és eljöttetek hozzám” (Mt 25,35-36). Igazi szolidaritásunkat
azáltal tanúsíthatjuk, hogyha azon „emberi
joguk” gyakorlásában segítünk az üldözötteknek, hogy hazájukban,
szülőföldjükön békében és biztonságban élhessenek.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA