Kurucz Imre szobrászművész halálára
MÁÉRT - 2019. április 15., hétfő 12:49
A
Berettyóújfaluban 1946-ban született kiváló alkotó, akit „Csonka-Bihar első
szobrászaként” tartanak nyilván a lokálpatrióták és művészettörténészek, 2019
virágvasárnapján hunyt el a debreceni kórházban. Kurucz Imre a szakmai ismereteit Budapesten szerezte, 1970-ben
hazatért szülővárosába, véglegesen. Gazdag életpályájának és munkásságának
gyümölcsei főként Kelet-Magyarország és a Partium különböző helyszínein
láthatók, közterületen, köz- és magángyűjteményekben, intézményekben egyaránt.
Közterületi alkotásainak száma hatvan körüli, ezek közül kéttucat látható
Berettyóújfaluban.
A
70. születésnapja alkalmából itt megrendezett gyűjteményes tárlat megnyitóján
Újfalu polgármestere így köszöntötte: „Kurucz Imre kitörölhetetlen része a
város történetének.” Tőkés László, a
térség európai parlamenti képviselője így méltatta: „A sors kivételezettjei
vagyunk, hiszen a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem díszudvarán, a mi kis
partiumi panteonunkban Kurucz Imre több alkotását is felavathattuk az elmúlt
években” – fogalmazott a Királyhágó-mellék előző református püspöke, majd
hozzátette: jó érzés részt venni ezen a jubileumi tárlatnyitón, hiszen a
határok feletti nemzetegyesítés egyik bástyája Berettyóújfalu, mely Váraddal
együtt oldja és bontja a határokat. Méltatta a két város közötti kulturális
együttműködést, de megemlítette azt is, hogy 2015-ben Székelylengyelfalván
leplezték le Kurucz Imrének az ott született Orbán Balázst megjelenítő domborműves emléktábláját. A „legnagyobb
székely” élete végén Berettyóújfalut képviselte a magyar törvényhozásban, ezért
a magyarországi város magáénak is tekinti őt és az ő szellemi örökségét. Tőkés
László egyúttal bejelentette, hogy a reformáció 500. évfordulójára készülve egy újabb domborművet rendelt
az alkotóereje teljében lévő, ünnepelt szobrásztól, aki példás művészi
alázattal tett eleget a megbízásnak. Az emléktábla – amelynek figurális része a
wittenbergi vártemplomot és Luther
Mártont idézi – ünnepélyes felavatására 2017. december 7-én került sor a
PKE udvarában, ahol Kurucz Imrének egy 2010-ben avatott Trianon-emlékjele, illetve egy 2009-es Kazinczy-, 2011-es Liszt-,
2012-es Kodály- és 2014-es Erkel-domborműve is található.
Amikor
tavaly megkérdezték a most megboldogult művésztől, hogy mit üzen a jövőnek az
alkotásaival, így nyilatkozott: „Ezt néhai Barabás
Zoltán váradi költőbarátom gondolataival tudnám a legszebben megfogalmazni,
aki így írt: »Kurucz
Imre művészete a történelem bűvköréből teljesedett ki, az alkotó tiszteli a
múltat, megbecsüli a jelent, építi a jövőt.« Arra törekszem, hogy – akár a kicsi érmekben, akár
a domborművekben, akár a köztéri alkotásokban, akár az emlékművekben –
maradandót alkossak. Lehet, hogy ez egy kicsit nagyképűségnek tűnik, de azt
szeretném, ha az alkotásaim megmaradnának a következő nemzedékeknek.”
Kurucz
Imre halálával olyan alkotóművész távozott „a minden élők útján”, aki az ősiség
talaján állva is a korszerűség szellemében formázta meg Isten adta tehetségével
a magyar történelem nagy alakjait és traumáit. Áldott legyen az emléke!
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA