Területrablás és történelemhamisítás az Úz völgyében
MÁÉRT - 2019. május 4., szombat 09:58
Az Erdélyi
Magyar Néppárt Országos Elnökségének közleménye szerint magyarellenes
provokációt készített elő a romániai Bákó megyei Dormánfalva (Dărmănesti)
önkormányzata a közigazgatásilag a Hargita megyei Csíkszentmártonhoz tartozó
Úzvölgye magyar katonai temetőjében. A Bákó megyei város önkormányzata az
elmúlt hetekben – több törvényt is megszegve – 52 betonkeresztet állított fel
az úzvölgyi temetőben, valamint egy szintén betonból készült kereszt alakú
emlékművet, a „román hősök emlékére”. A történelmi tényeket semmibe vevő
építkezést egy, a centenáriumi megemlékezések sorába illeszkedő, nagyszabású
katonai parádéval egybekötött parcellaavatással kívánják megkoronázni, folyó év
május 17-én.
A döbbenetes
eset nyilvánvaló magyarellenes és történelemhamisító mivolta önmagában is
felveti a kérdést, mennyire lehet európai értelemben vett jogállam egy olyan
ország, ahol ilyesmi megtörténhet?
Az esethez
kapcsolódó nyílt törvényszegések legsúlyosabbika ugyanakkor megkérdőjelezi
Románia nemzetközi szavahihetőségét is, a hadisírok, katonai temetők jogállását
ugyanis államközi egyezmény szabályozza Románia és Magyarország között. A
2008-ban elfogadott, „Megállapodás a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia
Kormánya között a romániai magyar hadisírok és a magyarországi román hadisírok
jogi helyzetéről” címet viselő, Romániában 2008. december 9-én hatályba lépett
államközi megállapodás második cikkelyének első bekezdése egyértelműen
fogalmaz: „A Szerződő Felek kölcsönösen biztosítják a Magyar Köztársaság
területén található román hadisírok és háborús emlékművek, illetve a Románia
területén található magyar hadisírok és háborús emlékművek megőrzését és a
háborús elesettek örök nyugalomhoz való jogát, beleértve azt is, hogy nem
engedik meg a hadisírok és a háborús emlékművek közvetlen közelében olyan
építmények és létesítmények elhelyezését, amelyek nem összeegyeztethetők az
adott hely méltóságával.” Teljesen világos, hogy a hősi halált halt katonák
emlékének ápolása összeegyeztethetetlen a történelemhamisítással, a hazugsággal
és a provokáció szándékával.
A mai
Hargita megye legnagyobb magyar katonai temetője 1917 folyamán létesült. A
temetőben zömmel az 1916-os honvédő, majd a későbbi első és második
világháborús harcokban elesett magyar katonák, német bajtársaik, illetve orosz
katonák nyugszanak. A temetőben, mai tudásunk szerint, egyetlen elesett román
katona sem nyugszik. Éppen ezért égbekiáltóan kegyeletsértő és a fent idézett
államközi egyezmény szellemét és betűjét is semmibe vevő a dormánfalvai
önkormányzat eljárása, melynek során a fiktív román hősök keresztjeit a temető
sétányára, illetve a még nem azonosított magyar katonasírokra állították fel. A
helyzet pikantériája, hogy a munkálatokat ráadásul újabb törvényt megszegve
építési engedély nélkül végezték, egy olyan közterületen, mely ráadásként
sohasem tartozott Dormánfalva közigazgatási területéhez. Ennek ellenére a
moldvai kisváros képviselőtestülete márciusban döntött arról, hogy a
haditemetőt a település magánvagyonából a közvagyonába minősíti át.
Ez az
intézkedés minden kétséget kizáróan azt mutatja, hogy a Bákó megyei város a
sajátjaként kezeli a vitatott területet. Tették ezt annak tudatában, hogy a ma
is érvényben levő, 1968-ból származó 2-es számú törvény értelmében Úzvölgye
település közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozik. A tényt, hogy a temető
a csíkszentmártoni önkormányzat közvagyoni tulajdonát képezi, legutóbb 2010-ben
egy kormányhatározat is megerősítette.
Az eset
híven tükrözi: Románia nem jogállam! Közel harminc évvel a rendszerváltást
követően, sem nemzeti jelképeink, sem településeink közigazgatási határai, de
még katonahőseink áldott emlékét őrző temetőink sincsenek biztonságban.
Miközben mi, magyarok, az ország törvényeinek paragrafusai között keressük a
védelmet, a minket végleg eltörölni kívánók, mit sem törődve azokkal, a
törvények felett állva, állami segédlet mellett és a jogi számonkérhetőség
világos mentességével végzik napi munkájukat.
Ennek
ellenére is, maradva a jog eszközei mellett, az Erdélyi Magyar Néppárt
közigazgatási bírósági eljárást kezdeményez a dormánfalvi önkormányzat ellen
annak érdekében, hogy semmisítsék meg a területrablást szentesítő helyi
közgyűlési határozatot, továbbá az ügy részleteinek tisztázására kezdeményeztük
Hargita Megye Tanácsának rendkívüli ülésének összehívását is.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA