Rendkívüli oktatási konferenciát tartottak Marosvásárhelyen
MÁÉRT - 2019. május 12., vasárnap 15:46
„Hogyan
tovább, erdélyi magyar oktatás?” címmel szervezett rendkívüli oktatási
konferenciát az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács május 10-én Marosvásárhelyen, a
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem koronkai épületében. A közéleti
vezetők és szakértő előadók részvételével lezajlott egész napos konferenciával
a szervezők célul tűzték ki egy problématérkép összeállítását az erdélyi magyar
közép- és felsőoktatásról, valamint ehhez kapcsolódva megoldási lehetőségeket
is kerestek.
„Az EMNT a
Székely Nemzeti Tanáccsal közösen tavaly ősszel itt, Marosvásárhelyen
emlékezett meg azonos nevű történelmi, illetve jogelődeik megalakulásának a
100. évfordulójáról. A Vártemplomban megtartott rendezvényünk központi
gondolata ez volt: Válasz Trianonra: az autonómia. Kisebbségi állapotunk
mostani centenáriumi időszakában erdélyi magyar oktatásunk sem adhat más és
jobb választ a hogyan tovább kérdésére ennél” – mondta megnyitóbeszédében Tőkés
László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. „Állhatatosan folytatnunk kell
egzisztenciális küzdelmünket, egyetlen pillanatra sem adva fel a közösségi
önrendelkezés, jelen összefüggésben pedig a tanügyi autonómia iránti igényünket
és jogos követelésünket. Mondom ezt amiatt, mert a mindennapok lélekölő
szélmalomharcaiban és a szorító körülmények kiszolgáltatottságában igencsak
hajlamosak vagyunk a kompromisszumként tálalt megalkuvásra, akarva-akaratlanul
is balek vagy cinkos partnereivé válva ezáltal a mindenkori többségi hatalomnak
a saját elnyomatásunkban. Ennek jegyében mi magunk is egyre lejjebb adjuk,
teljes körű jogok helyett beérjük kegyes engedményekkel, s már a túlélés
létminimumát is képesek vagyunk sikertörténetként prezentálni” – jelentette ki
az erdélyi európai parlamenti képviselő.
„A
Petőfi–Schiller-egyetem magvában holt tervének meghiúsulása nyomán erdélyi
történelmi egyházaink voltak azok, amelyek hivatásuk magaslatán állva és
felhagyva a politikai opportunizmus kényelmes álláspontjával, készek voltak a
magyar egyetemalapítás korszakos feladatának a teljesítésére. Most, amikor a
marosvásárhelyi római katolikus gimnázium elleni újabb megsemmisítő szándékú
támadások és a románosítás dicstelen szerepét vállaló Petru Maior Egyetembe
beolvasztott Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem már-már
reménytelen helyzete ismételten teljes defenzívába szorítják az erdélyi magyar
oktatásügyet, a Partiumi és a Sapientia egyetemek létrehozása tanulságos és
követendő példával szolgál arra nézve, hogy az éppen fennálló, kedvezőtlen
országos tanügyi viszonyokat meghaladva, a helyzetteremtő politika lehetőségeit
felfedezve miképpen keressük a kiutat a romániai magyar oktatásügy jelenlegi
helyzetéből” – mondta az EMNT elnöke. Tőkés László hozzátette: a diktatúra
bukása óta eltelt harminc évre visszatekintve sajnálattal kell megállapítanunk,
hogy a rendszerváltozás nemhogy a kisebbségpolitikában, de a tanügy terén sem
ment végbe. „A rész – a magyar oktatás – törvényszerűen osztozik az egész – az
országos román oktatási rendszer – sorsában, a maga sajátos nehézségeivel és
hátrányaival megtetézve. Egyáltalán: van-e lehetőség kitörni ennek az
általánosan kedvezőtlen és bennünket is visszahúzó áldatlan állapotnak a
kényszerhelyzetéből? Egyetlen kitörési pontnak a tanügyi önrendelkezés
feltételeinek a megteremtését látom. Habár ennek megvalósítása – a hazai
valóság ismeretében – szinte a lehetetlennel határos: le kell vetnünk a
poszt-nacionálkommunista román oktatásügy kényszerzubbonyát, ki kell
szabadulnunk a többségi oktatás asszimilációs rendszerének a szorításából, és a
lehetséges nemzetközi, valamint az elengedhetetlenül szükséges magyarországi
politikai támogatás megszerzésével meg kell teremtenünk önálló magyar oktatási rendszerünket,
más szóval: tanügyi autonómiánkat. Ennek elérése céljából pedig egy új alapokra
helyezett, önálló erdélyi magyar oktatáspolitikára, tanügyi stratégiára van
szükségünk” – hangsúlyozta a püspök.
Beszédében
Tőkés László megköszönte Sándor Krisztinának, az EMNT ügyvezető elnökének és
munkatársainak a konferencia megszervezését, s hogy egy asztalhoz ültették az
erdélyi magyar oktatásügy felelős képviselőit. „A körülmények úgy hozták, hogy
az elnök asszony éppen a napokban vehetett részt és szólalhatott fel azon a
brüsszeli nemzetközi konferencián, mely az Egyesült Nemzetek Szervezetének
égisze alatt, Fernand de Varennes kisebbségügyi főbiztos jelenlétében vitatta
meg az európai nemzeti kisebbségek oktatási és nyelvi jogait, s melynek
tanulsága szerint a kisebbségi közösségek elidegeníthetetlen emberi joga az
anyanyelvű oktatáshoz való minden szintű, akadálytalan hozzáférés. Végezetre
magyar politikai eszköztárunk lehetőségeire hívnám fel a figyelmet. Orbán
Viktor miniszterelnök mindaddig nem volt hajlandó támogatni Románia tagságát a
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD), amíg a román
kormány nem rendezi a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum
ügyét. Ehhez hasonlóan az RMDSZ-nek Románia schengeni csatlakozását sem volna
szabad támogatnia – amint mostani választási kampányában teszi – mindaddig,
amíg a romániai magyar oktatásügy tételesen megfogalmazott problémái nem
rendeződnek. Sőt, az RMDSZ-nek a román kampánypártokkal kötött parlamenti
együttműködési megállapodást is fel kellene mondania, amennyiben a MOGYE
helyreállítása nem történne meg. Egy reális politikai alkupozícióban nincs
helye a finomkodásnak. Erdélyi magyarságunk létfontosságú ügye megköveteli
tőlünk a politikai bátorságot” – jelentette ki Tőkés László.
A konferencia
résztvevői szorgalmazták, hogy az illetékesek a lehető legmagasabb szinten
egyeztessenek a magyar kormánnyal is a MOGYE-ügy legkedvezőbb rendezése
érdekében. Zárásként Sándor Krisztina elmondta: az eseményen elhangzottakat,
valamint a megfogalmazott javaslatokat és problémákat írásban is összesítik,
majd eljuttatják az oktatással foglalkozó szervezetekhez és hatóságokhoz –
közölte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA