Tőkés László a 10. Kolozsvári Magyar Napokon: „1989 a csodák éve volt!”
MÁÉRT - 2019. augusztus 24., szombat 18:59
Az idei, tizedik kiadásához érkezett Kolozsvári
Magyar Napok programjában kiemelt szerepet kapott a rendszerváltozás 30.
évfordulója. Ennek okán a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen egy olyan
kerekasztal-beszélgetést szerveztek, mely a Rendszerváltás 30: Szemtanúk és
szereplők címet viselte, meghívottjai pedig Tőkés László, az Erdélyi Magyar
Nemzeti Tanács elnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának
elnöke, Kulin Ferenc, egykori MDF-es politikus, Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke, Szent-Iványi István, egykori SZDSZ-es politikus és Gróh Gáspár
irodalomtörténész voltak. A beszélgetés során – amelyet Gulyás István
televíziós szerkesztő moderált – filmbejátszások idézték fel az 1989-es
történéseket.
Az eseményt Mile Lajos kolozsvári magyar főkonzul
nyitotta meg, aki a beszélgetés meghívottairól szólva kiemelte, hogy ők mind
olyan cselekvő-részvevő alakjai a kelet-európai rendszerváltozásnak, akik a
korabeli viszonyokat is tökéletesen ismerik.
Tőkés László elmondta: 1989-et joggal
nevezik a „csodák évének”, és akkor igazolódott be az a felvetés, hogy a Nicolae
Ceausescutól való megszabadulás egyenlő a kommunizmustól való megszabadulással.
Az EMNT elnöke felidézte: a kommunista diktatúra idején különböző
„partizánvonalak” voltak aktívak, különböző szakterületeken fejtették ki
tevékenységüket a diktatúrával szembe helyezkedők – így például irodalmi és
egyházi vonalon is tetten érhető volt ez –, ám e tevékenységek gyakran
eredményeztek letartóztatásokat, az előállítottaknak pedig gyakorta
„megengedték”, hogy elhagyják az országot. A forradalom szikráját kipattintó
Tőkés László rámutatott: a 89-es fordulatnak euforikus hatása volt, s úgy hitte
maga is: a forradalom után elérkezik az idő arra, hogy a románság és a
magyarság rendezze közös dolgait, s akik együtt szenvedek a kommunizmus ideje
alatt, majd pedig együtt küzdöttek a közös ellenség – a kommunista diktatúra –
ellen, egymásra találhatnak és „fraternizálhatnak”. Az EMNT elnöke megjegyezte:
1989 hangulatát a jóhiszeműség jellemezte, ezért volt különösen megdöbbentő az
azt követő kommunista visszarendeződés és magyarellenes hisztéria megtapasztalása.
Kulin Ferenc elmondta: Antall József későbbi
miniszterelnök józanságán múlott, hogy nem indultak magyar önkéntesek harcolni
Erdélybe akkor, amikor titkosszolgálati diverzió hatására magyarellenes pogrom
történt Romániában. Megemlítette: 1990 januárjában Bukarestben a romániai rendszerváltás
egyik kulcsfigurája, Gelu Voican-Voiculescu köszönetet mondott ezért az MDF
delegációjának. Ceausescu ugyanis egy román–magyar konfliktus kirobbantásával
próbálta menteni a hatalmát.
Lezsák Sándor rámutatott: már decemberben érezte,
amikor egy segélyszállítmánnyal érkezett Marosvásárhelyre, hogy Románia nincsen
felkészülve a változásra. Elmondta: Magyarország felkészülését 1956-tól
számítja.
Németh Zsolt felidézte: Magyarországon is az erdélyi
magyar ügy indította el a magyar ellenzék áttörésszerű megjelenését. A
százezres tömeget megmozgató erdélyi magyarság melletti szolidaritástüntetés
tette visszafordíthatatlanná a magyarországi változásokat.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA