Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Az óbecseiek partiumi fellépéséről
MÁÉRT - 2019. október 21., hétfő 16:58
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöki hivatalának
meghívására járt Nagyváradon az Óbecsei
Schola Cantorum énekkar, amelyet elkísért több muzsikus, valamint Sípos Tibor festőművész. Két
alkalommal, két helyszínen találkozhattak velük a zene- és művészetkedvelők.
Október 19-én a váradi várban mutatták be a kórus
legújabb, Voces saeculares című, világi énekeket tartalmazó CD-jét egy zenés
társalgás keretében. Itt Tőkés László EMNT-elnök
kényszerű távollétében Török Sándor,
a szervezet Bihar megyei elnöke köszöntötte a vendégeket, átadva nekik a püspök
szívélyes üdvözletét. A délvidéki csoportot Stefaniga Otília karnagy mutatta be, felidézve, hogy a Schola
Cantorum 1996-ban kezdte meg működését az óbecsei (Dél-Bácska, ma Szerbia)
Nagyboldogasszony-templomban, Rokay
Zoltán plébános, egyetemi tanár ösztökélésére és támogatásával. A főként
helybéli fiatalok énekükkel, egy-egy kórusbetéttel teszik ünnepélyesebbé a
vasár- és ünnepnapi szentmiséket azóta is. Céljuk az egyházi zene
népszerűsítése, a lelkek felemelése, magyar nemzeti kultúránk ápolása és
megőrzése. Az egész Délvidéken és a Bánságban, szerte a Kárpát-medencében
megfordultak már, mind egyházzenei szemléken, mind világi fesztiválokon.
2002-ben jelent meg az énekkar első hanghordozója, 2011 karácsonyán a második,
Ave Gloria címmel. A Váradon is bemutatott tavalyi lemez harmadik önálló
hanganyagként jött létre. Az Óbecsei Schola Cantorum a legdélebbi
szórványvidékeken is gyakran szolgál, székvárosában pedig 1997 óta
együttműködik az ortodox templomi kórussal, illetve alkalmi megemlékezéseken,
humanitárius rendezvényeken rendszeresen fellép. Az énekkar számos elismerésben
részesült az évek során. A ma már harmincfős vegyes kar tagjai és a velük tartó
gyermekeik kórusműveket és megzenésített verseket adtak elő a váradi vár egyik
szépen felújított termében, vonós kamaraegyüttesük közreműködésével.
A csengő gyermeki hangokkal és az előadott művek
keletkezését ismertető rövid szövegekkel tarkított előadást követően Sípos
Tibor gazdag életének és munkásságának ismertetése is megtörtént. „1946-ban
parasztszülők gyermekeként jött a világra Óbecsén. Elsőgenerációs értelmiségi.
Festő, jogász, feltaláló, költő, közösségszervező, állhatatos és véget nem érő,
közösséget és közösségért teremtő életvitele, életformája révén környezete
megbecsült tagja” – írták róla méltatói egyik kitüntetése alkalmával.
Festőtehetsége egyetemista éveiben kezdett kibontakozni, és az első, 1969-ben
Zágrábban tartott tárlata óta szinte a világ minden táján volt kiállítása
Budapesttől Londonig, Ausztráliától az Egyesült Államokig. A művész elhozta
Váradra az ötven évvel ezelőtti debüttárlatának plakátját is, valamint két önarcképet,
egyet fiatal, egyet pedig idősebb korából. Alkotói stílusáról elmondta, hogy
igyekszik minél kevesebb vonallal, minél lendületesebben és szabadabban
festeni. Másokat is erre biztat, mert ha görcsöl a kezük, nem tudják
gondolataikat kifejezni, nem tudnak felszabadulni. Végezetül Gondolat című
versét is meghallgathatták a jelenlevők.
Másnap, október 20-án a nagyvárad-újvárosi
református templomban mutatkoztak be a délvidékiek a délelőtti istentisztelet
keretében. Sándor Lajos lelkipásztor
Máté evangéliumát idézve hirdette Isten igéjét: „Mert az én igám gyönyörűséges,
és az én terhem könnyű.” A testi és lelki teherviselésbe belefáradó,
belerokkanó keresztény ember számára Jézus Krisztus kínál gyógyírt és útmutatást,
miközben arra tanít: mások terhét is el kell hordoznunk, nemcsak a magunkét,
hiszen ezt tette ő maga is. Sípos Tibor, aki maga is ezen ige szellemében él és
alkot, a templomban is mondott verset, hozzáfűzve: „Mivel festőművész vagyok,
ezt a jézusi tanításhoz érzett vonzalmat és ennek betartásakor érzett szárnyaló
könnyedséget szerettem volna színekben kifejezni. Az így ihletett színek
bemutatását egy megfelelő zenei közegben képzeltem el. Innen jött az ötlet,
mivel vallásos témáról van szó, hogy színeimet a számomra is jól ismert Óbecsei
Schola Cantorum kórus hangaláfestésében mutassam be, egy újszerű mobilis
megoldással, képeimet nem a falra aggatva.” Csupán a helyszűke akadályozta meg,
hogy az állványokon bemutatott, többnyire lepkéket ábrázoló művei szárnyra
keljenek, miközben az énekkar egyházzenei összeállítása professzionális szinten
nyújtott műélvezetet. A felnőtt- és gyermekkart Bolyos Miklós, Karaba Anikó, Molnár Róbert, Sterbik Laura, Stefaniga
Csaba és Szerda László
hangszeresek kísérték, vezényelt Stefaniga Otília.
A határok fölötti nemzetegyesítés szellemében
létrejött nagyváradi programban városnézésre és szeretetvendégségre is alkalom
nyílott a délvidékiek számára.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|