Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
„Nem hullhat rá a feledés pora”
MÁÉRT - 2019. október 22., kedd 16:35
Ez évben is A Fekete-Körös
völgyének kincsei címmel rendezte meg a Tenkei Művelődési és Honismereti Kör és
a Bihar megyei nagyközség református gyülekezete a hagyományos táj- és
honismereti konferenciáját, mégpedig október 19-én. Az ezzel a címmel és a fent
idézett mottóval indult sorozat 4. alkalmának színhelyéül ezúttal is a tenkei
református művelődési otthon szolgált, amely magába foglalja a jó emlékezetű
Csák Kálmán alapította természetrajzi múzeumot is. A szerény kultúrcentrum egy
évtizeddel szolgálja a Fekete-Körös völgyi, dél-bihari magyar szórványt,
korszerű előadóteremmel, vendégszobákkal, kiskönyvtárral, konyhával, terasszal
áll a református templom kertjében, udvarra néző falain a nemzet azon
jeleseinek emléktáblái állnak és gyarapodnak, akik valamiképpen kötődnek a
településhez, a kistájhoz. Így válik lassacskán egyfajta Fekete-Körös völgyi
panteonná e hajlék, amelynek utcafrontján két nagyobb teremben látogatható a
régió állat és növényvilágát, föld- és őslénytanát bemutató természetrajzi
gyűjtemény – „kulcs a parókián” jelszóval. A szombati konferencia a
házigazda-főszervező református lelkipásztor, Berke Sándor áhítatával és
köszöntésével kezdődött, aki Kákay Szabó Orsolyának adta át a szót. A
Budapestről érkezett hölgy különös és szerencsés véletlenek folytán jutott el
édesapja szülőföldjére, vetített képes beszámolót tartva felmenője életéről és
pályájáról. Azt még a régi tenkeiek közül is kevesen tudják, hogy a neves
festőművész, grafikus, szobrász, restaurátor Kákay Szabó György Tenkén
született 1903-ban, itt is gyerekeskedett, iskoláit helyben, Lőcsén, majd
Nagyszalontán járta, diplomákat Budapesten szerzett, de nyugati fővárosokban,
alkotóműhelyekben is tanult és dolgozott, hogy aztán 1934 és 1964 között a Szépművészeti
Múzeum restaurátoraként hasznosítsa tehetségét, szaktudását. A háború után
berendezkedő kommunista rezsim alatt a kiváló művésznek zaklatásban és
mellőzésben volt része, alig hatvanévesen hunyt el. A konferencia egyik
szünetében felavatták és megkoszorúzták a művelődési központ falára felkerült
emléktábláját.
A továbbiakban Darvasi Zoltán, a
nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum volt vezetője tartott számos idézettel
tarkított előadást legnagyobb epikus költőnkről, a szülőföld és a családi háttér
fókuszában. Korenné Vass Enikő Magyarországról hazaérkezve emlékezett meg idén
elhunyt édesapjáról, az Érmelléken 1928-ban született Vass Zoltánról, aki
református lelkipásztorként 1960–90 között szolgálta a tenkei magyarságot, de
nyugdíjasként is sokoldalú és aktív volt, autodidakta módon vált a harangöntésnek,
a harangozás villamosításának, automatizálásának mesterévé. Az ő tiszteletére a
hálás utódok emlékkövet állítottak a tenkei református temetőben, ezt egy másik
szünetben keresték fel és koszorúzták meg a konferencia részvevői. A Vass
család rokona, Pándy Szekeres Dávid lelkész-tanár, a Kárpátaljai Református
Egyházkerület (KRE) Missziós Osztályának vezetője archív fotókat vetítve
mutatta be Vass Zoltánék „mesterkedését” a rendszerváltás előttről átívelően a
közelmúltig, a harangöntés fortélyairól is beavatva a hallgatóságot. Később
saját kárpátaljai szolgálatáról, az ottani kihívásokról és körülményekről is
ízelítőt adott a Sárospatakról érkezett előadó.
A nap során szót kapott még Boros
Gyula mérnök, aki Hadik Andrásról tartott számos érdekes részletet és
hadtörténeti összefüggést megvilágító előadást, valamint Gáspár Attila zilahi
zenetanár, folklorista, aki a Szilágyság és a Kraszna-vidék kevésbé ismert, ám
jelentős alakjairól szólt, citeráján illusztrálva egy-egy zenei vonatkozást.
Visszautalva az előtte szólókra, lokálpatriótai lendülettel ecsetelte az Arany
család és implicite a Toldi nemzetség szilágysági gyökereit.
A honismeret elmélyítését
szolgálták a művelődési ház halljában kiállított fotók is, Szuhai Sándor
munkái, aki a Fekete-Körös völgye magyar templomait és templomromjait örökített
meg jelen állapotjukban.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|