„Szabadnak lenni mit jelent?”
MÁÉRT - 2019. november 4., hétfő 13:08
1989-ben a temesvári református gyülekezet és akkori
lelkipásztora, Tőkés László bátor szembefordulása a kommunista rendszer egyházi
és világi hatóságaival túlnőtt önmagán, és egyre inkább a lelkiismereti és vallásszabadságért,
az emberi és kisebbségi jogokért és a zsarnokság ellen folytatott harccá vált.
Ennek az ellenállásnak lett szerves része a jó emlékezetű, kiváló előadóművész
és színészpedagógus, Illyés Kinga
(Bereck, 1940. december 10. – Marosvásárhely, 2004. július 28.) harminc évvel
ezelőtti, a temesvári belvárosi templomban a reformáció emléknapján megtartott
rendkívül szavalóestje, amely további erőt adott a temesvári gyülekezetnek
kitartani lelkipásztora mellett, aki a hallgatás falát döntögette kiállásával.
Egy évre rá, szintén a reformáció ünnepén,
immár a megszerzett szabadság szellemében, de a marosvásárhelyi márciusi
magyarellenes pogrom és az azt követő bukaresti bányászjárások árnyékában, Illyés Kinga előadóművész – immár Hencz József zeneszerző társaságában –
visszatért Temesvárra bemutatni Szabadnak
lenni mit jelent? című pódiumműsorát, amely méltán aratott sikert szerte a
Kárpát-medencében és a tengerentúlon is.
Idén október 31-én a történelmi hűség jegyében tartottak megemlékezést Temesváron a forradalmat elindító
gyülekezet és lelkipásztora harminc évvel ezelőtti hősies kiállásáról, valamint
az egyetemes magyar szavalóművészet kiemelkedő alakjáról, Illyés Kingáról, aki már
másfél évtizede nem lehet közöttünk. A műsoros est részvevőit Bódis Ferenc, a Temesvári Református Egyházmegye esperese
köszöntötte, rövid áhítatot tartva. Toró
T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke főszervezőként arra
hívta fel a figyelmet, hogy a rendezvényre a temesvári népfölkelésre való
emlékezés jegyében kerül sor, szervezési okok miatt nem az eredeti helyszínen,
a belvárosi református templomban, hanem a felavatás előtt álló Új Ezredév
Református Központban, amely „a temesvári forradalom igazi nagy emlékműve
lesz.” A 30. évforduló várható eseményeit is vázolta egyúttal.
A jelen lévő Tőkés László három évtized távlatából egykori feljegyzéseit tanulmányozva
idézhette föl, hogy a válságos időkben két rendkívüli ünnepélyt tartottak a
reformáció emléknapjain: 1988. október 31-én a Cseresnyés Gyula (1931–1995) rendezte Dsida-estet, amelynek nyomán
a diktatúra politikai rendőrsége feloszlatta a Thália színjátszó csoportot, meghurcolva annak tagjait, majd rá egy
évre a Vásárhelyről érkezett Illyés Kinga és az akkoriban Kolozsvárott játszó Péterfy Lajos verses előadóestjét. A
színművészeket ő maga hívta meg, mindketten szolidaritást demonstrálva érkeztek
Temesvárra: „Ők tulajdonképpen közösséget vállaltak küzdelmünkkel, magával a
temesvári gyülekezettel, mert akkor ide eljönni és kiállni, az nem volt kicsi
dolog!” – mondotta a püspök. Templombeli
szolgálatukat áramszünet zavarta meg. „Nagy lélekjelenlétről tettek
tanúbizonyságot az előadók, akik rövid csendszünet után, amely a drámaiságot
mélyítette el, folytatták a műsorukat. Akkoriban feszült volt a helyzet, kézzel
fogható volt a rettenet, bármire el lehettünk készülve” – idézte fel Tőkés
László a harminc évvel ezelőtti állapotokat.
A múltidézést követő verses-zenés előadás
méltó mementója volt Illyés Kinga 1989-es és 1990-es, testet-lelket
megborzongató fellépéseinek: László Zita,
a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagja és Hencz József rekonstruálta és mutatta
be a korabeli pódiumműsort. A hallgatóság vastapssal honorálta a művészek nagy
hatású produkcióját, akik meghatottan köszönték meg a megérdemelt elismerést.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA