Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
TEMESVÁR 30: elkezdődött az EMNT által szervezett emlékhét
MÁÉRT - 2019. december 13., péntek 11:49
A rendezvénysorozat első napján
egyházi szimpóziumot tartottak, a 89-es eseményekről szóló visszaemlékezések
hangzottak el, valamint felavatták Újvárossy Ernő emléktábláját is.
December 12-én kezdetét vette az
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett Temesvár 30 elnevezésű emlékhét,
melynek ünnepélyes megnyitóját a temesvár-belvárosi református templomban
tartották. Az egyházi szimpózium keretében Tőkés László egykori temesvári
református lelkipásztor, az EMNT elnöke, a forradalom „szikraembere”, Toró T.
Tibor, a rendezvény főszervezője, Hermán M. János lelkipásztor, teológiai
professzor, Juhász Tamás, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet emeritus
professzora, valamint Békefy Lajos lelkipásztor, szociáletikus, közíró szólalt
fel.
Fazakas Csaba, a belvárosi
parókia lelkipásztora nyitóbeszédében elmondta: harminc esztendő az a távlat,
amiben újra kell alkotni a tényekre alapozott tudást, hogy legyen mit tovább
adni fiataljainknak. „Európának újra a tudtára kell adni, hogy keleten kél a
fény. Mi azt üzenjük Európának, hogy nem rombolunk, s nem csak szem és fül,
hanem szív és lélek is lehetünk” – fogalmazott a lelkipásztor.
Toró T. Tibor, az emlékhét
főszervezője, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke köszöntötte a
jelenlévőket, s kiemelten azokat is, akik 30 évvel ezelőtt – 1989-ben, a
forradalom kitörésének idején – is jelen voltak, tevőlegesen is részt vállalva
az akkori eseményekből. „Örömteli, hogy a most jelenlévők közül sokan három
évtizeddel ezelőtt is itt voltak, amikor az egy ember – Tőkés László – köré
szerveződött ellenállás lehetővé tette, hogy Európa egyik legsötétebb
diktatúrája megbukjon. Ahogyan 30 évvel ezelőtt a szabad világtól minket is
elválasztó berlini fal leomlott, úgy szintén 30 év telt el a Hallgatás fala
című, legendás interjú elkészítése óta is” – hívta fel a figyelmet Toró T.
Tibor. Az Emlékhét főszervezője hozzátette: a rendezvénysorozatnak hármas célja
van. „Kötelesek vagyunk méltó emléket állítani mindazoknak, akik 30 évvel
ezelőtt az életüket áldozták a szabadságért. Kötelességünk továbbá megnyerni
azt az emlékezetpolitikai harcot, amely Bukaresttel szemben folyik a forradalom
tárgyában, s olyan világot kell teremtenünk, amelyben románok és magyarok
képesek összefogni a közös ügyekért. Kötelességünk a három évtizeddel ezelőtti
temesvári események szellemiségét tovább örökíteni a legfiatalabbak számára is,
ezzel is jelezve, hogy van élhető jövő a Bánságban, Temesváron és Erdélyben is”
– mondta Toró T. Tibor.
Tőkés László felszólalásában a
„status confessionis” fontosságát hangsúlyozta, majd hozzátette: „Temesváron 30
évvel ezelőtt megvallottuk hitünket és hitünk szerint cselekedtünk. Olyan
helyzetben voltunk akkor, amely megkívánta, hogy hitünkről vallomást tegyünk. A
status confessionis a hitvallási helyzet bibliai megfogalmazásban olyan
állapot, amelyben, ha a tanítványok hallgatnak, akkor a kövek fognak
megszólalni. Vannak helyzetek, idők, alkalmak, pillanatok, amikor nem lehet,
nem szabad hallgatni. Ilyen helyzet alakult ki az ateista-kommunista diktatúra
idején is, a 80-as években, a Ceau?escu-diktatúra betetőzésének idején.”
Az előadások rendjén Juhász Tamás
arról beszélt, hogy a hitleri Németország 1934-es helyzete is rámutat arra,
hogy ahol mindent elnyomó diktatúra van, ott az egyház nem maradhat tétlen.
Békefy Lajos a Szolid temesvári
hitvallás című kiadvány kapcsán elmondta: mindaz, ami itt és Magyarországon
történt, olyan váratlan időszaka volt Kelet-Európánk, amelynek az 1989-es
események és Tőkés László ellenállása is fontos része, és amihez addig nem volt
fogható a térségben. „Látta a szemünk és hallotta a fülünk az élő Isten
jelenlétét” – fogalmazott az előadó. Hermann M. János előadásában hangsúlyozta:
bármilyen helyzetben ki kell fejeznünk a gyülekezet, a közösség iránti
szeretetünket.
A felszólalások után a jelenlévők
megtekinthették Péterfy Lajos és Gáll Annamária Itt állok, mást nem tehetek
című előadását, majd a Ledönteni a hallgatás falát! A temesvári gyülekezet
ellenállása című beszélgetésen vehettek részt. Ennek keretében Tőkés László
megemlítette azokat az áldozatokat, akik 89-ben a presbitérium épületében
tartózkodtak, és akikre a hatalmat kiszolgáló emberek rátörték az épület
ajtaját, majd a börtönben megkínozták őket. A beszélgetésen elhangzott: a
magyarok 89-es ellenállása nem lett volna ennyire sikeres, ha a baptista és a
más román ellenálló körök nem csatlakoztak volna a temesvári 89-es
eseményekhez. Harmincéves távlatból visszatekintve Tőkés László úgy
fogalmazott: bár sokan csalódtak a forradalom utáni történések miatt,
közömbössé váltak közös ügyünkkel szemben, de ennek ellenére is életben kell
tartani Temesvár szellemiségét, s meg kell találni a tovább vezető utat.
Az esemény záró mozzanataként
felavatták Újvárossy Ernőnek, az 1989-es ellenállás első mártírjának
emléktábláját. Az ünnepségen elhangzott: Újvárossy a temesvári református
gyülekezet oszlopos tagja volt, mártírhalála pedig összekovácsolta a
közösséget. Tőkés László emlékeztetett: a forradalom mártírjának temetése néma
tüntetés lett, időpontját pedig titkolni kellett. Az EMNT elnöke hozzátette: az
utókornak azért kell dolgoznia, hogy Újvárossy Ernő halála ne legyen hiábavaló,
emlékét pedig meg kell őrizni az utókor számára is. Az avatóünnepség végén a
jelenlévők elhelyezték a megemlékezés koszorúit.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|