Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Trianon és Temesvár évfordulóinak kettősségében tekintve hátra és előre
MÁÉRT - 2020. január 12., vasárnap 15:16
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület által Tőkés László püspöksége idején
meghonosított hagyomány jegyében 2020 elején is megrendezték Nagyváradon az
újévköszöntő ünnepélyt. A január 11-i esemény megemlékezéssel és főhajtással
kezdődött a volt egyházkerületi székház udvarában kialakított partiumi magyar
történeti panteonban, a Trianon-emléktáblánál.
Itt elhangzott: tavaly a magyar Országgyűlés az idei
esztendőt, a trianoni békediktátum századik évfordulóját a nemzeti
összetartozás évének nyilvánította, s ennek különös rezonanciája van a
Magyarország jelenlegi határain kívül élő magyar nemzetrészekben. Tőkés László,
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, mielőtt szervezete szempontjából
megnyitottnak nyilvánította volna az emlékévet, felhívta a figyelmet az 1920-as
országszakadás és honvesztés okozta trauma sokrétűségére és máig hordozott
súlyos terhére, rámutatva ugyanakkor: Trianon gyógyításán össznemzeti erőfeszítésekkel
szükséges munkálkodni, hogy a jelenben is tapasztalható önfeladás, lemondás,
önsajnálat és amnézia, illetve az idegen érdekekhez való igazodás és
megfelelési kényszer ne torkolljon újabb honvesztésbe. A püspök rövid beszédét
követően több társadalmi szervezet és intézmény képviselője helyezte el
koszorúját az emlékjelnél.
Az emeleti díszteremben Török Sándor Bihar megyei EMNT-elnök üdvözölte az újévköszöntő
fogadáson megjelenteket, a nagyváradi és bihari polgári és egyházi élet nemzeti
elkötelezettségű képviselőit és szolgálattévőit, valamint a távolabbról
érkezetteket, köztük az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar
Néppárt és a Székely Nemzeti Tanács egyes vezetőit, a Partiumi Keresztény
Egyetem elöljáróit és oktatóit, illetve Debrecen testvérváros felsőoktatásának
képviselőit. Igei évköszöntővel Molnár
Kálmán ny. esperes, volt szilágycsehi református lelkipásztor szolgált.
Évnyitó beszédében Tőkés László előbb a közelmúltra tekintett
vissza, 12 évig tartó európai parlamenti küldetésének lejártával mintegy
jelképesen is visszaadva megbízatását választóinak, kiküldőinek. Majd két nagy
jelentőségű történelmi esemény összefüggésében osztotta meg gondolatait a
hallgatósággal: „a felfoghatatlan igazságtalanság, a fogságba vettetés, az
ország- és nemzetcsonkítás, a nemzeti gyász” centenáriumán, valamint a
temesvári népfölkelés, a romániai forradalom 30. évfordulóján, ami „a
háromnegyed századig tartó fogságból való megszabadulásnak, 1989 szabadító
karácsonyának, a felszabadultak örvendezésének áldott ünnepe”. Bibliai
metaforák ívében adott a továbbiakban politikai helyzetértékelést, a megtett
utat és társadalmunk, nemzeti közösségünk jelen állapotát elemezve. Méltatta
mindazokat, akik az elmúlt években önzetlenül teljesítették a templom-, ország-
és nemzetépítés – egymással összefüggő – nemes feladatait, kijelentve: „Méltó
és üdvös, hogy a trianoni békediktátum 100. évfordulóján ne a példátlan történelmi katasztrófánk iránti gyász
uralja szívünket, hanem a jövőnek – Istennek és embernek – építsünk hajlékot, a
megmaradásra. Méltó és üdvös, hogy Trianonból Temesvár felé haladva, további
századok és harminc esztendők korszakain és szakadékain átkelve életerőnket
sorvasztó szétszakítottságunkat a nemzeti összetartozás szilárd
identitástudata és cselekvési stratégiája váltsa fel!” A szónok a világban és
Európában zajló folyamatokra kitérve egyszerre fogalmazta meg aggodalmait és
reményeit, annak tudatában, hogy „bármennyire is nehéz és viszontagságos: az ígéret földjére vezető útról nem szabad
letérnünk – 1989 üzenete és tanulsága is ez”. A püspök végül Nagy László veretes szavaival kérte a
Seregek Urának segedelmét az új esztendőben: „kérdésre választ / ő küldjön, /
hogy hitem széjjel / ne dűljön, /adjon az Isten / fényeket, / temetők helyett /
életet”.
Az EMNT elnöke után Filep Mária, az est díszvendége, a vasfüggönybontó 1989-es
páneurópai piknik főszervezője a határok fölötti nemzetegyesítés ügye, a magyar
nemzetpolitika feladatköre és a magyar értékek-hagyományok megőrzésének
imperatívusza hármas összefüggésében mondott „elméhez és szívhez szóló”
köszöntőbeszédet.
A továbbiakban átadták a Közjó Szolgálatában díjat a
Laskovits István elnökölte Érmelléki Gazdák Egyesületének, amelyet
Csomortányi István, az EMNP elnöke
mutatott be és méltatott. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kós Károly-díját a
2019-es évre Gazda József erdélyi
magyar író, művészeti író, szociográfus, tankönyvíró, tanár, művelődésszervező
kapta, akinek szerteágazó, tartalmas, magas színvonalú és mélyen elkötelezett munkásságát
Izsák Balázs, az SZNT elnöke
méltatta. A kovásznai illetőségű 84 éves kitüntetett irigylésre méltó frissességgel
és megkapó szerénységgel vallotta meg köszönetmondásában, hogy ő csak tette
a dolgát ott, ahová a Teremtő állította, úgymond a nemzet napszámosaként.
A himnuszok eléneklése és a koccintás előtt Kovács Zoltán volt egyházkerületi
főgondnok mondott bibliai és irodalmi idézetekkel megtűzdelt új esztendei
pohárköszöntőt. Az est során zenei momentumokkal Thurzó Sándor József brácsaművész, Brugós Anikó népdalénekes és tanítványa, Rejtő Dóra szolgáltak, játszott a Sanzon partizenekar.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|