Az ünnep alkalmával a visszaemlékezés, a jelen mérlegelése és a jövőtervezés kapott hangsúlyt az RMDSZ 30. születésnapján, amelyet a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban tartottak január 29-én. A jubileumi gálaműsoron együtt ünnepeltek a Szövetség háromszéki szervezetének egykori alapítói, jelenlegi tagjai, és mindazok, akik részt vállalnak a közösségi munkában. 
A legnagyobb ajándékot, a szabadságot kaptuk 30 évvel ezelőtt 
1989. decemberben, csupán pár nappal a forradalom kirobbanása után megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a romániai magyarság közképviseleti és érdekvédelmi szervezete. 40 évnyi kommunista elnyomás után az emberek megérezték: lehet szabadon szervezkedni, célkitűzéseket leszögezni, kiáltványokat írni, követeléseket megfogalmazni, vállalni szabadon, hogy mit akar a romániai magyarság. Tőkés László gyújtotta meg a forradalom kanócát, hogy aztán napokon-heteken belül sok százan vigyék tovább a lángot Erdély-szerte. Vitték a nagy- és kisvárosokba, a falvakba – mindenhová, ahol magyarok éltek. 
Konok elszántsággal történelmet írtak
Háromszék az elsők között lépett a tettek mezejére. 1990. december 23-án Sepsiszentgyörgyön főleg értelmiségiek, mérnökök, orvosok, ügyvédek, pedagógusok, újságírók és írók alapították meg a Romániai Magyarok Demokratikus Fóruma háromszéki szervezőbizottságát, amelynek célja a megye magyar lakosságának operatív mozgósítása a demokratikus Románia kialakítására. Mindezek mellett az alapítók olyan közösségi célkitűzéseket is megfogalmaztak, amelyek három évtized múlva is érvényesek. A kezdeti napokat, az egyre sűrűsödő feladatokat, a szemléletváltást régi felvételeken idézték fel a szervezet alakításában oroszlánrészt vállalók, akik közül sokan már nincsenek az élők sorában.
A zágoni származású Domokos Géza, az RMDSZ első elnöke a rendszerváltást megelőzően az erdélyi magyarság egyik legfontosabb intézményének, a Kriterion könyvkiadó igazgatójaként is meghatározó volt. A rendszerváltás időszakában – történelmi küldetést vállalva – munkatársaival látott hozzá a megyei szervezetek egységes érdekvédelmi szövetségbe való tömörítéséhez. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség megalapítása és a szervezet országos hálózatának felépítése nagyrészt az ő érdeme. A szövetség első elnöke volt 1993-as visszavonulásáig. Töretlenül kitartott politikai hitvallása mellett az egyik legnehezebb időszakban: a szövetség elnökeként és parlamenti képviselőként mindent megtett a magyarellenes erőszak megfékezéséért, és nem hagyta, hogy a magyar közösséget letérítsék a jogérvényesítés útjáról. A szerdai eseményen jelenlevők kisfilmmel emlékeztek az egykori alapítóra. 
Markó Béla: 30 év múlva is biztos lesz RMDSZ
Domokos Gézát követően a kézdivásárhelyi Markó Béla lépett a Szövetség élére. Elnökségének közel két évtizede alatt az RMDSZ komoly sikereket ért el a kisebbségi jogok törvénybe foglalása területén.
Az RMDSZ korábbi elnöke, Markó Béla videó üzenetben mondott köszönetet az elmúlt évtizedek munkájáért és tett rövid visszapillantást. „Azt gondolom, mi mindannyian, akik megalapítottuk a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget egy nagyon fontos és jó döntést hoztunk. Azt, hogy együtt leszünk mindannyian, különböző véleményű emberek, székelyek, parciumiak, szórványban élők, jobboldaliak, baloldaliak, konzervatívok, liberálisok, mindenki. (…) Azt gondolom, hogy ebben a harminc évben ezért maradhatott együtt ez a Szövetség, mert mindig közösek voltak a céljaink Sepsiszentgyörgytől Nagyváradig, Csíkszerdától Szatmárnémetiig, Marosvásárhelytől Kolozsvárig, mindenütt.” 
A Szövetség volt elnöke nagy tisztelettel gondolt vissza azokra a háromszékiekre, akik részt vállaltak a szervezet megalapításában, talpra állításában: az egykori alapító elnökre Domokos Gézára, egykori tanárára, a kézdivásárhelyi Incze Lászlóra, valamint Sepsiszentgyörgy volt polgármesterére, Albert Álmosra, és mindazokra, akik ma nem ünnepelhettek együtt.
„A háromszékieknek nagy befolyása volt és van a szervezetben, hiszen az RMDSZ három elnöke háromszéki. Azt jelenti, hogy van valami itt, ami képessé tesz minket arra, hogy egy Szövetséget működtessünk. Ez felelősséget is jelent, felelősek vagyunk minden magyarért Erdélyben, és egymásért. Ezzel a felelősséggel tudtunk élni, iskolákat hoztunk létre, jogokat vívtunk ki, bővítettük az önkormányzatiságot, visszaszereztünk erdőt, földet, sok mindent és még rengeteg tennivalónk van” – fogalmazott Markó Béla.
Felelősek vagyunk minden magyar emberért
Az apai ágon kézdiszéki gyökerekkel rendelkező szövetségi elnök, Kelemen Hunor a nemzetközi porondon is bizonyított, tekintélyt szerzett az Európai Néppártban, és elvitathatatlan érdemei vannak abban, hogy barátivá vált az RMDSZ és a FIDESZ közti viszony. Elnöksége idején kezdődött el az új típusú stratégiai tervezés korszaka, az RMDSZ gazdasági, társadalmi, kulturális téren is meghatározta jövőképét, a szülőföldön való boldogulás érdekében. A szövetségi elnök rövid történelmi visszatekintőjében felidézte a ’89 előtti időszakot, a „megsemmisítés éveit”, amikor elvették a magyarok tulajdonait és jogait, amikor egy „közösség életére törtek.” Rávilágított arra, hogy a rendszerváltás után a szabadság, a nemzeti identitás és a társadalmi igazságosság eszméje vezérelte az erdélyi magyarokat. „Eltelt azóta harminc esztendő, és ezeket az ideákat követve megerősödtünk, építkeztünk, egy megsemmisítésre ítélt közösségből jutottunk el odáig, hogy ma vannak magyar intézményeink, szülőföldünkön megerősödtünk, talpra álltunk, akárhányszor elgáncsoltak mindig volt erőnk talpra állni, újra gyújtani a remény lángjait, hogy ismét egy közösségként lépjünk előre.”
Kelemen Hunor beszédében köszönetet mondott az erdélyi magyar közösségnek, a civil szervezeteknek, egyházaknak, ifjúsági szervezeteknek az elmúlt évtizedekben tanúsított támogatásért, a Szövetség melletti kitartásért. „Az elmúlt 30 év közös siker volt. Legyünk büszkék a közösségünkre. Felelősek vagyunk egymásért.” Az RMDSZ elnöke szerint fontos, hogy a mai generáció megismerje a régi történéseket az azt megélt személyek elbeszéléseiből, hiszen azok identitásformáló hatásúak. „A mi felelősségünk, hogy az új nemzedék tovább vigye a stafétát”
Háromszék 2030, Sepsiszentgyörgy 2030
A Szövetség fontos szerepet töltött be a közösségszervezésben, ennek is köszönhető, hogy a szakmai kapcsolatok mellett ma is erős személyes kötelékek határozzák meg a szervezetet. Ennek kitűnő példája a Háromszéki Területi Szervezet utóbbi két évtizedét jelentős mértékben alakító Antal-Tamás páros. Mindketten parlamenti képviselői munkát követően vállaltak szerepet itthon, az elmúlt években a megyei és helyi önkormányzat élén bizonyítottak. A harmincadik születésnap kiváló alkalmat teremtett a számadásra és a jövőtervezésre is. A szerdai esemény keretében minderről Kovács Blanka, a Krónika újságírója kérdezte a két politikust.
„Szervezetlen szervezetben nem mozog a mozgalom" idézte Cs. Gyimesi Éva irodalomtörténész szavait az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke. A szabadság- és összefogáspárti Tamás Sándor szerint akkor erős egy szervezet, ha minél nagyobb mértékben képviseli az erdélyi rétegzett társadalmat. Vissza kell térni a jó értelemben vett néppárt szerű, mozgalmi politizálásra, oda kell figyelni a jóindulatú kritikákra.
„Az elkövetkező időszak a munkáé lesz. A mi dolgunk: Székelyföld, mint gazdasági és kulturális erőtér kialakítása, az infrastrukturális fejlesztések mellett a közösségépítés. Egyenrangúságot, társnemzeti státuszt akarunk Romániában, hogy ne alá és fölérendeltségi viszony legyen a többség és kisebbség között, hanem mellérendeltség a politikában, a nyelvhasználati jogokban, nemzeti szimbólumok használatában. Többek között ebben a kérdésben is áttörést kell elérnünk, ehhez pedig mentalitásváltásra van szükség az országban. Azt szeretnénk, ha egészséges és tisztességes mederbe tudnánk terelni a románok és magyarok viszonyát. A kapcsolat minősége mindig a pozícióban lévők felelőssége. Szövetségen belül pedig feladatunk, hogy folyamatosan megerősödjünk.
Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármesterének, a megyeszékhelyi városi szervezet elnökének munkáját Bethlen Gábor erdélyi fejedelem egyik gondolata határozza meg: „Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.” Munka nélkül nehéz sikereket elérni, ezt a típusú munkát azonban soha nem lehet befejezni csak abbahagyni – fogalmazott az elöljáró.
„A románok országát akarják megvalósítani, ez száz éve van így. Ebben az időszakban, 20-25 évenként történt valami, ami oxigénhez juttatta az erdélyi magyar közösséget. Ilyen volt a teremben ülők azon döntése is 1989-ben, hogy egy etnikai alapú politikai szervezetet hoznak létre, nem pedig ideológiai alapon besorolnak a román pártok mögé, az szintén stratégiai döntés volt. Néhány éve elindult egy olyan folyamat, hogy ismét oxigénhez tudjuk juttatni ezt a közösséget az elkövetkező évtizedekre. Gondolok itt elsősorban arra az összefogásra, ami Kelemen Hunor és Orbán Viktor között, az RMDSZ és a Fidesz között megvalósult, és ami elindított egy olyan erdélyi gazdasági és demográfiai támogatást elősegítő folyamatot, ami zavarja a román államot. Most lehetőségünk van arra, hogy a magyar kormánnyal olyan nemzetpolitikát valósítsunk meg, amely az erdélyi magyarok számára erőforrásokat tud biztosítani az elkövetkezőkben, ahhoz hogy itthon szülőföldünkön megmaradjunk” – emelte ki a polgármester.  
Köszönet és elismerés
A szerdai eseményen köszönetet mondtak mindazoknak, akik részt vállaltak az erdélyi magyar közösség érdekvédelmi tevékenységében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség mellett, valamint emléklap átadásával ismerték el azok helytállását, akik a megyei és a helyi szervezetek alapítói voltak. Az 1989-es decemberi fordulat idején a fiatalság is jeles példát mutatott önszerveződésből. Az akkor alakult kézdivásárhelyi Demokrata Ifjak Szövetsége (DISZ) és a sepsiszentgyörgyi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége (MADISZ) nevében Sántha Attila, a DISZ első elnöke és Márton Árpád, a hajdani MADISZ képviselője vette át az elismerést és elevenítsék fel egykori tevékenységüket.
Azokban a napokban született a szabad magyar sajtó is. Az erdélyi szabad magyar sajtó első megjelent lapszáma december 22-én a kézdivásárhelyi Székely Újság volt, majd 23-án a sepsiszentgyörgyi Háromszék. A Székely újság szerkesztőbizottsága részéről Sántha Attila, a Háromszék részéről, Farczádi Botond főszerkesztő vette át az elismerést.
Az eseményt a Voces női kar és a Sepsi Kamarazenekar, valamint Biró Balázs, a sepsiszentgyörgyi Művészet és Népiskola diákjának műsora színesítette Cserkész Emese vezetésével.