Újabb falumonográfia Lábadi Károlytól
MÁÉRT - 2020. február 6., csütörtök 11:22
Dr.
Lábadi Károly bécsi, budapesti és horvátországi levéltári kutatásokat végzett,
hogy megrajzolhassa Bellye történeti
freskóját. A szerző legújabb falumonográfiáját tavaly év végén jelentette meg a
Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége a zágrábi Kisebbségi Tanács
támogatásával.
Lábadi Károly a Bácskaságból került a Drávaszögbe,
amely választott szülőföldje lett. Számos kötetben dolgozta föl a táj
néprajzát, történelmét és művelődéstörténetét. Településtörténeti
monográfiáiban mindenkor igyekezett a népélet mélységébe is leásni, szinte már
minden magyar településünk könyvét megírta, feldolgozta többek között Laskó,
Kopács, Várdaróc, Sepse, Batina (Kiskőszeg) múltját is.
Tavaly év végén hagyta el a nyomdát a Bellye
történetét bemutató kötet.
Bellye
könyve
Bellyét a ma ismert legrégibb oklevél Kopács
határleírásában említi 1212-ben villa Billie névalakban. Már a rómaiak korában
fontos út vezetett rajta keresztül, a hadak errefelé vonultak, és itt keltek át
a Dráva folyón és annak mocsarain is. A gazdag latin kultúra számos régészeti
leletet hagyott az utókorra. Bár hadiút mellett feküdt, a település is
elpusztult, lakossága folyamatosan ragaszkodott hozzá, és újjáépítette. A
reformáció idején több fiatal bellyei eljutott Európa nevezetes egyetemeire. Bellye
azután kezdte élni virágkorát, hogy Savoyai Jenő herceg hadi érdemeiért megkapta
a települést a környező falvakkal. A 27 alsó-baranyai község a hosszú török
uralom után, a 18. század elején a hódoltsági területen kialakult jelentős
birtoktesttel rendelkező uradalomként szerepel, melynek Bellye lett a
központja. Itt épült fel Savoyai egyik kastélya is.
A szerző bécsi, budapesti és horvátországi levéltári
kutatásai alapján rajzolja meg a település történeti freskóját. Kitér
varázslatos természeti környezetének bemutatására, hagyományaira, szellemi
értékeire, felekezeteire, nevezetes, európai hírű szülötteire. Páratlanul
értékes, eddig ismeretlen dokumentumok, mint például a katolikus templom
tervrajza, vagy a kastély 18. századból származó alaprajza és számos egyéb
illusztráció, dokumentum tárja fel Bellye históriáját. A településről ez az
első monográfia.
Lábadi Károlynak minden könyve
kimeríthetetlen kincsesbányája az emlékekben és hagyományokban gazdag
vidékünknek. Neki köszönhető, hogy a Drávaszög és magyarsága a népélet, a
művelődés- és egyháztörténet tekintetében a Kárpát-medence egyik legjobban
feltárt kistája lett. Tudományos tevékenysége nemcsak a horvátországi magyarság
számára fontos mérföldkő, hanem a vidék Kárpát-medencei megismertetésében is
űrt töltött ki. Hatalmas értéket tett le
a horvátországi és az egyetemes magyarság szellemi asztalára, amelyért számos
elismerést, díjat kapott. Két évvel ezelőtt a horvátországi magyarságért
végzett kiemelkedő munkája elismeréséül a HMDK Ács Gedeon Életműdíjban
részesítette.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA