A nemzeti összetartozás megjelenítése zarándoklattal
MÁÉRT - 2020. február 24., hétfő 15:20
A
magyarországi hajdúvárosok küldöttei idén 14. alkalommal vettek részt a Bocskai-zarándoklaton február 22-én és
23-án. A Hajdúnánás–Hajdúdorog–Hajdúböszörmény–Debrecen–Derecske–Kolozsvár–Gyulafehérvár–Nagyenyed–Nagyvárad–Debrecen–Hajdúnánás
útvonalat követő delegáció a Bocskai István (1557–1606) életéhez és
uralkodásához kapcsolódó egyes helyszíneket, emlékhelyeket kereste fel. Vasárnap
délben Nagyváradra, a Partiumi Keresztény Egyetemhez érkezett a csapat, itt áll
2009 ősze óta egy impozáns emléktábla annak mementójaként, hogy a fejedelem
küzdelmes és kalandos élete során volt Várad kapitánya, Bihar vármegye
főispánja, a Partium tényleges ura is.
Tőkés László egyetemalapító püspök, az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte a zarándokokat és a helybéli
emlékezőket, üdvözlőbeszédében megrajzolva a fejedelem pályáját, kiemelve annak
geopolitikai jelentőségű momentumait, méltatva a hazafi, a hadúr és a hitvédő
történelmi érdemeit. „Kései alattvalóiként és egykori országalakulatának
partiumi polgáraiként hajtunk fejet emléke előtt, a Szentírás parancsa szerint
is: Emlékezzetek meg a ti elöljáróitokról, akik szólották néktek az Isten
beszédét, és figyelmezvén az ő életök végére, kövessétek hitöket” (Zsid 13.7) –
mondotta, majd a nemzeti összetartozás meghirdetett esztendejében, Trianon
centenáriumi évében arra figyelmeztetett, hogy azáltal emlékezünk méltóképpen,
hogyha hűek vagyunk Bocskai szellemi, lelki, politikai örökségéhez. Ő ugyanis
arra intette végrendeletében az erdélyieket, hogy Magyarországtól el ne
szakadjanak, és arra intette a magyarországiakat, hogy az erdélyieket el ne
taszítsák maguktól. Politikai eredményeit és hagyatékát méltatva Tőkés László
rámutatott: a fejedelem – mai szóval – egységet teremtett a sokféleségben,
amikor szabadságot és nyugalmat hozott a Kárpát-medence alaposan megtépázott,
háborúk dúlta középső és keleti felébe, létrehozta a hajdúk és székelyek szimbolikus
egységét, a Partium és Erdély összetartozását, és nem utolsósorban érvényt
szerzett az 1568-as tordai vallásbékének. A három részre szakadt ország
részleges egyesítőjeként Bocskai István Erdély aranykorának megalapozója is –
emlékeztetett az EMNT elnöke, hozzátéve: gyakorlatilag az általa négy évszázada
kijelölt történelmi nyomvonalon haladunk ma is, amikor a leszakítottak Részek a
független Magyarországgal szövetségben a „pusztulás megépítésén”, az
elrontottak kijavításán munkálkodnak.
Szólláth Tibor hajdúnánási polgármester a
küldöttség vezetőjeként köszönte meg a fogadtatást, röviden vázolva a 2007-ben
megindított zarándoklatsorozat történetét. Kitért Bocskai és hajdúk viszonyára,
illetve több demográfiai vonatkozásra, megemlítve: a fejedelem kilencezer
hajdút telepített le annak idején, ma százezres a magyarországi hajdúvárosok
össznépessége, településeik virágzanak, akár sikertörténetről is beszélhetünk,
bár a történelem viharai közben olykor csak a véletlenen múlott, hogy ma Magyarország
határain belül élhetnek. Ennek tudatában idézte Bocskai egy kevésbé ismert
posztulátumát: „Fundamentuma megmaradásunknak, hogy egyik magyart a másikkal ne
rágassák, étessék.”
Szavalattal Meleg Vilmos színművész, az RMDSZ
városi szervezetének elnöke szolgált, aki Kozma Andor és Juhász Gyula egy-egy
szövegét tolmácsolta a rá jellemző átéléssel. Az egyetem belső udvarán álló
emléktáblánál a hajdúvárosok küldöttei, az EMNT, az EMNP és az RMDSZ képviselői
koszorúztak, az esemény a Szózat és a Himnusz eléneklésével ért véget.
4 csatolt kép
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA