Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács
Elmaradt a kommunizmus pere – Borbély Ernő volt politikai fogoly interjúkötetének bemutatója Budapesten
MÁÉRT - 2020. február 26., szerda 15:11
A
kommunizmus áldozatainak emléknapján – február 25-én – mutatták be Budapesten
Borbély Ernő Az enyedi politikai
főiskola. Politikai foglyok a 80-as évek Romániájában című művének magyar
és román nyelvű kiadását. A bemutatón, amelyen a meghívottak a szerzőről is
megemlékeztek, részt vett Szőcs Géza költő, Borbély Ernő egykori barátja,
Németh Zsolt parlamenti képviselő, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának
elnöke, valamint Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Az
Országos Széchényi Könyvtárban tartott eseményen a megjelenteket Sándor
Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke köszöntötte, aki elmondta, hogy bár a
magyar kiadás már 2013-ban megjelent, a mostani bemutató apropóját az adja,
hogy a román kiadás csak nemrég látott napvilágot. A bukaresti Kommunizmus
Bűntetteit Vizsgáló és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet szerkesztésében
megjelent román nyelvű kötetre több évet kellett várni. A hiánypótlónak számító
kordokumentum-gyűjtemény jelentősen hozzájárul a 80-as évek romániai
kommunizmusának megismeréséhez, melyről még mindig kevés érdemi kutatás jelent
meg – mondta Sándor Krisztina az est házigazdájaként. Borbély Ernőt 1982-ben
tartóztatták le államellenes összeesküvés vádjával, és így került a nagyenyedi
börtönbe, ahol több politikai fogoly társával együtt volt 1987-ig. A kötet 23
interjút tartalmaz, melyeket Borbély Ernő már a rendszerváltás után, 2000 és
2009 között készített egykori rabtársaival. A megszólaltatottak háromnegyede
román nemzetiségű.
Elsőként
Szőcs Géza költő idézte fel Borbély Ernő alakját, kiemelve, hogy a közelmúlt
ismeretéhez elengedhetetlen könyvről van szó, mely a hétköznapi börtönélet
körülményeinek feltárása mellett egy lélektani látószöget is megjelenít az
egyéni, személyes sorsok bemutatásával. Szőcs Géza Borbély Ernőt erdélyi magyar
Szolzsenyicinként említve hasonlította össze művét – mely a nagyenyedi börtön
politikai foglyainak életét tárja fel – a Gulágon történtek bemutatásával.
Borbély és börtöntársai nem váltak világhírűvé, nem született irodalmi mű az
ellenállás évei után sem róluk, sem általuk, de az ő ellenállásuk is
hozzájárult a múlt rendszer széthullásához. Még mindig kevés mű született erről
az időszakról, továbbra is hiányosak az ismereteink erről a korról – különösen
a fiatalabb nemzedékeknek, ezért jelentős kordokumentumnak számít Borbély Ernő
munkája.
Németh
Zsolt 2011-ben már Borbély Ernő betegágya mellett adta át neki a Magyar
Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Beszédében ismertette Borbély Ernő
rendszerváltás utáni politikai tevékenységét, aki ezt követően visszatért
Magyarországról Csíkszeredába, és a kilencvenes évek elején parlamenti
képviselő volt, majd évekig az RMDSZ területi szervezetének elnöke és megyei
önkormányzati képviselő. Németh Zsolt kiemelte az özvegy, Borbély Tünde
szerepét a két kötet kiadásában, aki ezzel a szerző végakaratát teljesítette
be. Rendszeres előadója volt a Bálványosi Nyári Szabadegyetemnek és
Diáktábornak, és nagy kitartással készítette el volt börtöntársaival az interjúkat,
hogy minél előbb és hitelesebben feltárhassák a kommunizmus bűntetteit. Sajnos
neki és sorstársainak is azt kellett megtapasztalniuk, hogy az egykori
politikai tisztek és a régi nomenklatúra átmentették a rendszerváltás utánra is
a hatalmukat. Máig elmaradt a kommunizmus pere Kelet-Európában – jelentette ki
Németh Zsolt, és ennek hiánya jelenleg is érződik a térség társadalmaiban.
Tőkés
László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a kommunizmus áldozatainak
emléknapja kapcsán tisztelgett emlékük előtt. A rendszerváltást megelőző
nyolcvanas évek hangulatáról szólva a némaság és tehetetlenség kényszerében élő
társadalmat idézte fel. Borbély Ernő és társai börtönben szenvedtek a diktatúra
idején, de nem kevés volt azok száma sem, akik ugyan szabadlábon, de életüket
kockáztatva és a Securitate által megfélemlítve szervezték az ellenállást. Kiemelte
Szőcs Géza és az általa szerkesztett Ellenpontok szamizdat szerepét. Borbély
Ernő 2008-ban kilépett az RMDSZ-ből, azt nyilatkozva, hogy a megalkuvásnak is
van határa – emelte ki a püspök, megjegyezve, hogy ő is egyfajta magányos
harcosként folytatta tevékenységét. Nem arra tért haza, amire számított, hisz
az ország az újfajta kommunista rezsim foglya maradt, azokkal találta szemben
magát, akik ellen harcolt – fogalmazta meg Tőkés László, utalva a Vladimir
Tismaneanu által készített jelentésben foglalt megállapításokra. Hozzá
hasonlóan Borbély Ernőnek is meg kellett tapasztalnia, hogy a rendszerváltás
után a régi politikai uralom gazdasági hatalommá alakult át, és az egykori
ellenállók számára nem jár méltó erkölcsi kártérítés.
Az
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében folytatódik a román nyelvű kiadás
bemutatója, amelyet legközelebb március 10-én Bukarestben szerveznek meg, a
Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló és a Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézettel
közösen – közölte az EMNT sajtóirodája.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|