Mezei János, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke egy ügyészségi dokumentum alapján „elképzelhetőnek tartja”, hogy Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának RMDSZ-es elnöke „valótlanul állította” magáról, miszerint hatósági panaszokat iktatott a 2019-es úzvölgyi magyarellenes incidensek nyomán. Tegnap Borboly azt rosszallta, hogy az MPP vezetése a Hargita megyében működő hatóságok helyett a Bákó megyei (Moldva) szervekhez fordult. Mezei mai gyergyószentmiklósi sajtótájékoztatóján pontosított, közölte: a közösség elleni felbujtásra és testi sértésre vonatkozó panaszait eredetileg a Hargita Megyei Törvényszéken iktatta, az továbbította később az ügyet Bákóba.
„Megkérem Borboly Csabát, az úzvölgyi események kapcsán fejezze be a félretájékoztatást, netán dokumentálódjon. Egy felelősségteljes vezetőtől sokkal többet vár a közösség” – vélekedett Mezei. A Mojnest városi (Bákó m.) ügyészség friss elutasító válaszában tudatja, hogy minden panasztevő beadványát összevonta, illetve tételesen sorolja fel a hozzá forduló szervezeteket és magánszemélyeket. A dokumentumból azonban hiányoznak az állítólagos Borboly-féle beadványok. „Sajnálatos, hogy a székelyföldi megye tanácselnöke nem állt ki a közösség mellett, és nem használta a jogi eszközöket. Amennyiben információra van szüksége, forduljon bátran hozzánk, segítünk” – üzente az MPP elnöke.
A román ügyészség a polgári párti vezető szerint „felháborító érveléssel” utasította el a bűncselekmény tényállását. A vádhatóság jogértelmezése szerint az úzvölgyi magyarellenes tüntetés, az uszító skandálások, illetve az erőszakos viselkedés nem számítanak bűncselekménynek, ugyanis a közösség elleni felbujtás nem valósulhat meg etnikumok ellen. A vádhatóság szerint a közösség elleni felbujtás „más embercsoportokra” vonatkozhat. „Az úzvölgyi katonai temető előtt éltem át azokat a pillanatokat. Ijesztő volt, hogy gyerekek, nők és idősek kerültek veszélybe. Ilyen helyzetben az alázat és a méltóság a megfelelő válasz, közösen imádkoztunk a helyszínen. Megoldás lehet még a jogi eszközök érvényesítése, ezért is fellebbezem meg az ügyészségi döntést” – mondta Mezei. A polgári vezető hozzátette: értetlenül veszi tudomásul, hogy a csíkszentmártoni önkormányzat, amelynek a területén a temető fekszik, nem iktatott az incidenst célzó panaszt, „nem védte meg saját közösségét és javait”, holott az ügyészség célzott kérdésekkel fordult az alcsíki község vezetőihez.
A Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókat kérő polgári kezdeményezése kapcsán Mezei János aláírásra biztatja az erdélyi magyarságot, a polgári párt tagsága és szimpatizánsai révén is mozgósítanak. Minden MPP-irodában alá lehet írni személyesen a petíciót, és rövidesen utcai standokkal is támogatják a kezdeményezést. „Sokan jönnek, érdeklődnek a gyergyói országos székházban is, de ez még messze nem elég. Az elődeink karddal védelmezték a hazát, nekünk békeidőben más eszközeink vannak: az aláírásgyűjtésekhez és a békés tüntetéseknél mindenkire szükség van” – biztatott az elnök. Kiemelte: külön örvendetes, hogy a Fidesz-frakció is nyilatkozatban kérte aláírásra a Kárpát-medencei magyarságot, amit az egyik legerősebb mozgósító üzenetnek tart.
Mezei az erdélyi magyar sajtóban nagyban propagált hétvégi „előválasztások” kapcsán kiemelte: az még csak „az RMDSZ házi selejtezője, az igazi bajnokság később kezdődik.” Jelezte: a polgári párti alapszervezeteknél országszerte érdeklődnek a magyarok, hogyan tudnak az RMDSZ-előválasztásokon az Erdélyi Magyar Szövetség jelöltjeire szavazni. „Az EMSZ jelöltjei a hivatalos önkormányzati választásokon kérik a szavazók bizalmát, ami előreláthatólag júniusban lesz” – tájékoztatott a szövetség társelnöke.
Czink Attila, az MPP Hargita megyei elnöke a választási listaállításról elmondta, minden településen indítanak jelölteket, ahol polgári párti vagy néppárti alapszervezetek működnek. Megyéjéről közölte, a kétpárti egyeztető tanácsok és a tagsággal folytatott konzultációk nyomán többségükben már körvonalazódnak a listák, ezzel együtt még nyitottak a megkeresésekre. „Örömmel várunk mindenkit, aki tenni szeretne a közössége érdekében, és magáénak vallja az önrendelkezésre és a politikai pluralitásra vonatkozó alapértékeinket” – emelte ki Czink.