Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége
Szűkebb keretek között ugyan, de méltóképpen megemlékeztünk 1848. március 15-éről
MÁÉRT - 2020. március 19., csütörtök 09:34
A koronavírus-járvány miatt a HMDK Kopácsra tervezett központi
ünnepsége elmaradt, 48-as emlékhelyeinket viszont megkoszorúztuk Csúzán,
Vörösmarton, Stazán, Zágrábban, Harasztiban, Nagygordonyán és Eszéken is.
Legszebb nemzeti ünnepünk március 15-e. A Horvátországi Magyarok
Demokratikus Közössége (HMDK) központi ünnepségének idei helyszíne Kopács lett
volna, de a koronavírus-járvány miatt nem tartottuk meg az alkalmi műsort.
A koszorúzások viszont nem maradtak el. A csúzai megemlékezésre
szombaton került sor. Az ünnepi menet a kultúrotthonból indult a falu
református temetőjébe, Ács Gedeon felújított síremlékéhez. A megemlékezést az
újbezdáni kultúregyesület népdalköre és zenekara nyitotta meg. Pinkert Ilona
verset mondott, Varga György, Csúza lelkipásztora pedig a 48-as eszmékről
beszélt nagy elődje sírjánál, ahol az ünnepség résztvevői főhajtással és
koszorúzással fejezték ki tiszteletüket.
- Ács Gedeon és Béni Izsák Ferenc személye széles körben talán nem
annyira ismert, mi viszont hősként tiszteljük őket, ők a mi 48-as hőseink, ezért
idén is, noha a körülmények miatt szűkebb keretek között, de megemlékeztünk
róluk – nyilatkozta lapunknak Jankovics Róbert parlamenti képviselőnk, a HMDK
elnöke.
A következő állomás a Kossuth-dombormű volt a csúzai kultúrotthonban.
Itt Andócsi János, a HMDK alelnöke beszélt, elmondta, hogy a
Kossuth-domborművet nem lehet önmagában szemlélni, igazi értékét története,
hányattatott sorsa jelenti. Első helye a faluközpontban fölállított obeliszken
volt, melyet Trianon után a szerb megszállók leromboltak, a domborművet viszont
sikerült megmenteni. 1991-ben a kultúrotthon emeleti termében avatták újra. A
dombormű előtt azóta minden évben – az ún. Szerb Krajina rossz emlékű éveiben
titokban – lerójuk tiszteletünket.
- Az idei megemlékezés kissé „viharfelhős”, a koronavírus kapcsán
megemlíteném, hogy a forradalom éveiben is járványokkal volt kénytelen
szembenézni az akkori magyar társadalom – mondta Andócsi János, hozzátéve, saját
bőrünkön tapasztalhatjuk, milyen az, amikor társadalmi szinten veszítjük el a
biztonságérzetünket.
A dombormű előtt is koszorúkat helyeztek el a résztvevők, köztük
Jankovics Róbert parlamenti képviselőnk, Gárdos Béla eszéki magyar konzul,
Matijević Olivér, a HMDK ügyvezető elnöke, Pálinkás Krisztián, a Horvátországi
Magyar Pedagógusok Fóruma irodavezetője, az eszéki, pélmonostori, valamint
csúzai egyesületeink képviselői.
Koszorúzás Béni Izsák sírjánál
A csúzai megemlékezések előtt Vörösmarton is koszorúztak, Béni Izsák
Ferenc sírjánál. Itt Hordósi Dániel önkormányzati képviselő beszélt Béni
Izsákról, aki olyannyira fontosnak tartotta szabadságharcunkat és a
negyvennyolcas hagyományt, hogy elzarándokolt annak vezetőjéhez, a Turinban
(Torino) élő Kossuth Lajoshoz.
- Nem feledkezhetünk meg annak a nagyszerű korszaknak az egyszerűbb
embereiről, akik maguk is kivették részüket a harcokból vagy ébren tartották a
forradalom szellemét. Ilyen ember volt Béni Izsák Ferenc is, aki meglátogatta
Kossuthot az emigrációban, jóféle vörösmarti bort vitt neki, és a kormányzó
üzenetét hozta vissza Vörösmartra – mondta beszédében Hordósi Dániel.
A koszorúzás itt a magyar himnusz közös eléneklésével ért véget.
Stazán és Zágrábban is fejet hajtottunk
A HMDK bellyei központjának a munkatársai, valamint szerkesztőségünk
tagjai múlt pénteken Stazára és Zágrábba is ellátogattak, hogy emlékezzenek
ottani emlékhelyeink előtt.
Stazán született Damjanich János szerb származású magyar honvédtábornok.
Tiszteletére 2012-ben
állított emléktáblát a HMDK magyarországi támogatással.
Az emlékművet minden évben megkoszorúzzuk. Egy stazai nemzettársunk, Kis Árpád,
Sziszek-Moslavina megye egykori magyar kisebbségi képviselője a helyszínen
lapunknak nyilatkozva elmondta, egyre nehezebb a magyarságot megtartani azon a
vidéken, jelenleg mintegy harmincan vannak, és főként az idősebb korosztályokhoz
tartoznak.
Staza után a horvát főváros volt a következő állomás,
ahol Petőfi Sándor emléktábláját koszorúztuk meg Jankovics Róbert parlamenti
képviselőnkkel, Magyar József zágrábi magyar nagykövettel, valamint az Ady
Endre Magyar Kultúrkör néhány tagjával közösen. A Petőfi-emléktáblát az Ady Kör
és a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége Zágrábi Egyesületének
kezdeményezésére, a Horvát–Magyar Társaság támogatásával Budapest főváros
adományozta Zágrábnak 1996-ban (a költőt 1840-41-ben hónapokig a zágrábi
katonai kórházban ápolták).
Harasztiban
megkoszorúzták a Petőfi-szobrot
A szlavóniai Harasztiban 2014-ben avatták fel Petőfi
Sándor első horvátországi mellszobrát, melyet közadakozásból állítottak, és
amely Hunyadi László marosvásárhelyi szobrászművész alkotása. Március 15-e
alkalmából a Lacházi járás magyar kisebbségi önkormányzata szervezett
koszorúzást a mellszobornál. Az eseményen részt vettek többek közt a Dózsa
György Magyar Kultúregyesület tagjai és a haraszti hittancsoportosok, a járási
magyar kisebbségi önkormányzat nevében Csiszár Norbert, a testület elnöke
koszorúzott.
Nagygordonya
sem maradhatott ki
A Belovár-Bilogora megyei Nagygordonyán is koszorúztak az
ottani magyarok, másik vértanúnk, Knezić Károly emléktáblájánál. A
nagygordonyai születésű Knezić az 1848. március 15-ei
forradalmat követően felajánlotta szolgálatát a magyar seregnek. Katonai
sikereinek köszönhetően a honvéd vezérőrnagy tábornoki rangig vitte, részt vett
a tápióbicskei, a komáromi, a szolnoki, a peredi és a budai csatában is.
Világosnál tette le a fegyvert, az aradi börtönbe került, ahol osztrák
felségárulásért kötél általi halálra ítélték.
A megemlékezést a Nagygordonyai járási magyar kisebbségi önkormányzata
szervezte.
Eszéken
Antal Mihály érdemeit méltatták
Az eszék-rétfalusi Népkör Magyar Kultúregyesület hétfőn
koszorúzott Antal Mihály rétfalusi származású korabeli országgyűlési képviselő
emléktáblájánál. Koszorút helyezett el többek között Jankovics Róbert
parlamenti képviselőnk, Gárdos Béla eszéki magyar főkonzul, dr. Szántó Tibor,
Eszék város magyar kisebbségi önkormányzatának a vezetője, valamint Matijević
Olivér és Munk Erik, az Eszék-Baranya megyei magyar kisebbségi önkormányzat
elnöke, illetve alelnöke is.
A koszorúzáson elhangzott, Antal Mihály többször is
figyelemre méltó tartalommal szólt hozzá az első népképviseleti országgyűlésben
a vitákhoz - amelyre már nem Pozsonyban, hanem Pesten került sor -, a hadsereg
magyar lábra állításának fontosságát hangoztatta, és igennel szavazott az
újoncozási törvényben.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|