Erdélyi Magyar Szövetség
Válságkezelés helyett értelmetlen politikai torzsalkodás az ismét egységes baloldal és a kormány között Romániában
MÁÉRT - 2020. április 26., vasárnap 19:46
Mezei János és Csomortányi István,
az Erdélyi Magyar Szövetség társelnökei az alábbi közlemény adták ki az erdélyi
magyarságot hátrányosan érintő romániai belpolitikai játszmákról:
A járványhelyzet ellenére is
mozgalmas, egyben kiábrándító hetet tudhat maga mögött a román belpolitikai
élet. Egyrészt folytatódik a válságkezelés címszó alatt elművelt kormányzati
kapkodás, melynek lényege, hogy a számos bejelentés közepette a gyakorlatban
továbbra sem lehet tudni, hogyan kívánja a kisebbségben kormányzó Nemzeti
Liberális Párt (PNL) a lefulladt gazdaságot újraindítani. Sovány vigasz –
ismerve a balliberális PSD–ALDE tandem megelőző hároméves kormányzati
teljesítményét – csak az lehet, hogy egy Dăncilă-kaliberű kormányfővel Bukarest
még ennyire sem volna képes működtetni az országot.
Másrészt – és a jövő
szempontjából ez az aggasztóbb – valamennyi parlamenti párt, ideológiáktól,
programtól, valamint nyelvi, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül, újból
igazolta: járvány és válság ide vagy oda, céljaik és módszereik változatlanok.
Az elmúlt héten két nemzetközi
hitelminősítő, a Fitch és a Moody’s is az eddigi stabilról negatívra
minősítette Románia államadós-osztályzatának kilátását, mely miatt tovább
drágulnak majd azok a hitelek, amelyekkel az országot lélegeztetőgépen tartják.
Ezzel együtt a hazatért
diaszpóra-románság „jövedelem” nélkül maradt tömegei miatti szociális
feszültségek is „látványosan” megmutatkoztak, és nem egy cigánytelepen fizikai
erőszakba is átcsaptak, egyúttal arra is rávilágítva, hogy az eddigi kormányok
semmit sem tettek a cigányság felzárkóztatásáért.
Szintén az elmúlt héten
jelentette be a munkaügyi minisztérium, hogy a felfüggesztett munkaszerződések
száma átlépte az egymilliót (1 005 508 a kényszerszabadságolt), illetve hogy
közel negyedmillió munkahely szűnt meg a válság kitörése óta (szám szerint 240 151).
Az elbocsájtások elsöprő többsége a feldolgozóipart, a kiskereskedelmet és az
idegenforgalmat érintették.
Ilyen körülmények között a parlamenti
pártok viselkedése egyenesen botrányos. Miközben a helyzet lassan drámaivá
válik, a leghevesebb bukaresti politikai viták tárgya továbbra sem a
válságkezelés, hanem az önkormányzati választások megszervezésének mikéntje.
Pontosabban az, hogy ki szervezze azokat, a kormány, azaz a PNL, avagy a
parlament, vagyis az újból összeállt nagycsapat, a PSD–ALDE–RMDSZ-szövetség, a
visszasündörgő – a királycsináló szerepére aspiráló – Victor Ponta pártjával
kiegészülve. A csütörtöki parlamenti ülésnap fő „eredménye”, hogy a kormány
által sürgősségi rendeletben lefektetett választásszervezési szabályokat a
régi-új szövetségesek alkotta masszív képviselői többség felülírta, így eddig
példátlan módon a voksolás szervezője nem a kormány, hanem a parlament –
pontosabban annak az obskúrus pillanatnyi pártérdekek mentén esetlegesen
összeálló többsége – lesz.
Beszédes adalék, hogy eközben
képviselőinknek a rájuk bízott törvényalkotói munkára már régen nem jut idejük,
emiatt a szenátus szintén csütörtökön szavazás nélkül, hallgatólagosan fogadott
el hetvenkilenc (!) jogszabályt.
A magyar választók szempontjából
sem mellékes feltennünk a kérdést: közösségünk számára miért jó az, hogy az
RMDSZ továbbra is a (többek mellett az úzvölgyi gyalázatért is felelős) PSD
elsőszámú szövetségeseként működik?
Mennyivel hasznosabb volna, ha
parlamenti jelenlétükkel nem csupán politikai befolyásuk megtartására, hanem
kézzelfogható megoldásokra törekednének, és alkupozícióikat a magyarság valós
problémáinak orvoslására használnák. A MOGYE ügyében, szabad
jelképhasználatunk, magyar vezetőink üldöztetésének, a közigazgatási és
pénzügyi autonómiánk ügyében évek óta egy helyben toporgunk, holott ez lenne
elsődleges feladatuk.
Megállapítjuk, hogy közös
állampolgári érdekünk az önkormányzati választások mihamarabbi és zökkenőmentes
megszervezése, magyar érdek, hogy felkészült, becsületes és érvényes választói
felhatalmazással rendelkező helyi vezetőink legyenek. Ugyanakkor közös
érdekünk, hogy a bukaresti honatyák végre politikai hasznuk keresése helyett
segítsék annak a kormánynak a munkáját, amelyet a válságkezelés feladatával
szavazataikkal maguk bíztak meg.
Fájdalmas tény, hogy a jelenlegi
vezetők nap nap után igazolják, képtelenek saját pillanatnyi pártérdekeiken
felülemelkedni és néhány hetes távlaton túlmutató, közérdekű döntéseket hozni.
Teszik ezt akkor, amikor már világosan látszik: a járvány okozta válság
végérvényesen felszámolta az általunk eddig ismert gazdasági és világpolitikai
viszonyokat, tehát ha valamikor, akkor most lenne szükség a távlatos és kreatív
gondolkodásmódra.
Meggyőződésünk, hogy a sokszoros
versenyhátrányban tartott erdélyi magyarság nem engedheti meg magának, hogy
továbbra is a rákényszerített életellenes bukaresti politikai praktikák szabják
meg létezésének kereteit. Az Erdélyi Magyar Szövetség feladata és küldetése,
hogy a politikai alternatíva nélküli román többséghez képest közösségünk
számára megnyissa a belső megújulás új korszakát.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|