Hungarikummá nyilvánította csütörtöki ülésén a csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet a Hungarikum Bizottság, elismerve ennek egyedi, vallásos és közösségépítő jellegét. A nemzeti értékpiramis legmagasabb fokára való besorolás méltó elismerése a székelység több mint 1000 éves hagyományának, az egész Kárpát-medencei magyarság közös szellemi értékének.
„A Hungarikum Bizottság döntése hatalmas öröm és büszkeség számunkra, hiszen a csíksomlyói búcsú az összmagyarság ünnepe, az az ünnep, amely évről évre lelki és szellemi táplálékot nyújt a magyar embereknek, bárhol is éljenek a világban. Hálásak vagyunk, hogy a csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely ezután egy listán szerepelhet a Magyar Pálos Renddel, a pannonhalmi Bencés Főapátsággal és környezetével, gróf Széchenyi István szellemi hagyatékával, vagy a Kodály- módszerrel” – nyilatkozta Hegedüs Csilla, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke, az RMDSZ kultúráért felelős alelnöke a döntés kapcsán.
Mint elmondta, a csíksomlyói pünkösdi búcsú az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepévé vált, minden évben több mint félmillióan zarándokolnak ide Erdélyből, de szerte a világból is. „Az egyházi és világi értelmiség ma a hit és a kulturális önazonosság megtartásának szimbólumát is látja Csíksomlyóban, ezért mindannyiunk számára ünnep, hogy ez a döntés megszületett” – hangsúlyozta.
A csíksomlyói búcsút 2018-ban terjesztették a Hungarikum Bizottság elé az RMDSZ kezdeményezésére, az Erdélyi Ferences rend támogatásával. „Mi azt vállaltuk, hogy erdélyi értékeink védnökei leszünk, megőrizzük és felújítjuk azokat az értékeinket, amelyek nem csak az erdélyi magyarok, de az egész nemzet számára reprezentatívak. Bár a román állam megakadályozta, hogy a csíksomlyói búcsú a világörökség kincse legyen, ezt az elismerést sikerült kivívni. Nagy álmunk vált ma valóra, azonban továbbra is dolgozni fogunk, hogy minél több erdélyi értékünk elnyerje a méltó tiszteletet és elismerést” – tette hozzá.