Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Nyilatkozat a trianoni békediktátum aláírásának centenáriumán
MÁÉRT - 2020. június 4., csütörtök 10:57
A trianoni békeszerződés
a vesztes magyar fél számára diktátum,
mivel a wilsoni elvek semmibevételével erdélyi népünket nem kérdezték meg
hovatartozási szándékáról, Magyarországot pedig nem vonták be a Nagy háborút
lezáró béketárgyalásokba, hanem Erdély Romániához csatolását a győztes
nagyhatalmak egyoldalú döntéseként kényszerítették reá. Emberileg érthető, hogy
Románia ünnepként tekint a területét rendkívüli mértékben megnövelő békediktátum
aláírásának napjára, de hasonlóképpen elvárható, hogy a magyar nép ehhez
kapcsolódó fájdalmát is megértsék a románok. Trianon gyásznapján hogyan is tudnánk osztozni a román nép
örömében?
Most, a koronavírus
járvány idején az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács teljes együttérzéssel osztozik
a veszélyhelyzet megpróbáltatásai között élő román társadalom gondjaiban és
szenvedéseiben. Ezzel szemben azonban nem tudja megérteni, hogy Klaus Iohannis államelnök és követői az
állampolitikai rangra emelt magyarellenesség
vírusával fertőzik a román közvéleményt, a román törvényhozás pedig éppen a
világjárvány válságos helyzetét tartja alkalmasnak arra, hogy a trianoni
békediktátum aláírásának napját Románia hivatalos ünnepnapjává nyilvánítsa.
Magyar nemzetiségű polgártársaink nevében felszólítjuk az Államelnököt, hogy ne legalizálja az erdélyi nemzeti
közösségünket sértő és diszkrimináló jogszabályt. Teljes jogú, egyenrangú román
állampolgárokként nem kényszeríthetnek bennünket arra, hogy történelmünk egyik
legtragikusabb eseményét megünnepeljük.
Klaus Iohannis államfő
április 29-i gyalázatos magyarellenes kirohanása a Ceau?escu-diktatúra legsötétebb korszakát idézi. Emlékezetes, hogy
a Kondukátor 1989. december 20-i televíziós beszédében „Románia területi
feldarabolásának” veszélyével riogatta az ország népét. Kísérteties, hogy
röviddel ezután Ion Iliescu elnök
vetette be a „területi szeparatizmus” vádját a magyarok/székelyek ellen,
elindítva azt a lavinát, amely azután az 1990-es marosvásárhelyi fekete márciusba torkollott. Lehetetlen
nem észrevenni, hogy Trianont most
is a hírhedt Securitate álságos
forgatókönyve szerint használja fel a román parlament a kisebbségi magyarság
ellenében, a mostani akció karmestere pedig nem más, mint Klaus Iohannis. A
felsorolt államelnöki hármas együttállása drámai relevanciával világít rá, hogy
a posztkommunista Romániában milyen mértékű a titkosszolgálati hátterű
nacionálkommunista visszarendeződés.
Pontosabban arra, hogy a demokratikus, európai rendszerváltozás ezen a téren
jóformán el sem kezdődött, és a liberális színekben játszó román nacionalizmus
a szocialista utódpárttal szembeni hatalmi harcában éppen emezek ideológiai
eszköztárát, nevezetesen a „magyar
kártyát” veti latba politikai haszonszerzés céljából.
Mindezeket szem előtt
tartva, joggal várható el, hogy az Államelnöki Hivatal és a Román Kormány a
Tismăneanu-jelentés
értelmében revideálja a „gyilkos”
kommunista rezsim által örökségül hagyott magyarellenes politikáját, kérjen bocsánatot a romániai magyar
nemzeti közösségtől, és gyökeresen
változtasson elhibázott kisebbségpolitikáján. Ennek céljából a reprezentatív
román–romániai magyar párbeszéd indítása halaszthatatlannak mutatkozik.
Trianon centenáriumán a
nacionálkommunista vétetésű magyarellenes gyűlöletbeszéddel és uszítással
szemben a romániai magyarság a közös múltunkkal való őszinte szembenézés,
valamint a román és a magyar nemzet közötti történelmi megbékélés álláspontját képviseli. Gabriel Andreescu megítélése szerint „a román–magyar megbékélés
esélyeinek a levegőbe röpítése egyike volt a Ion Iliescu nevével fémjelzett
rezsim legvisszataszítóbb bűneinek”. Ennek jóvátétele és korrekciója
elengedhetetlenül fontos.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti
Tanács a román–magyar megbékélés elkötelezett híveként a román és magyar vezető
személyiségek által 2018. október 12-én, Kolozsváron elfogadott centenáriumi nyilatkozatot tartja
mértékadónak, mely visszautasítja a magyarellenességet, követendőnek tartja az
erdélyi „vallási meg kulturális pluralizmust”, teret enged „a magyarok
kulturális és területi autonómiatörekvéseinek”, és arra szólítja fel
honfitársainkat és a hatóságokat, hogy: „tiszteljék meg a Centenáriumot azzal,
hogy elvetik a nacionalista uszítást, kerülik a konfliktust, illetve teret
nyújtanak a reményeknek”.
Az EMNT a száz évvel
ezelőtt kialakult status quóval egyetemben tiszteletben tartja a románok
nemzeti érzéseit és ünnepeit – de ugyanezt várja el tőlük saját érzéseink és
évfordulóink viszonylatában. Követendő erkölcsi imperatívuszként ajánlja
figyelmükbe a nagy román hazafi, Iuliu
Maniu szavát: „A románok nem akarnak elnyomottból elnyomóvá válni.”
1989-ben megvívott közös forradalmunk, Temesvár szelleme is ezt a nemes eszmét
és eszményt támasztja alá. Felfogásunk szerint Trianonra az egyetlen életképes válasz:
a magyar/székely autonómia.
Végezetre, jobb sorsra
érdemes nemzetünk „száz éves magányára” visszatekintve, Isten iránti
hálaadással mondhatjuk el Erdélyország
vonatkozásában is, a Költővel, hogy „annyi balszerencse közt, / Oly sok viszály
után, / Megfogyva bár, de törve nem, / Él nemzet e hazán.” (Vörösmarty Mihály:
Szózat). Igen, ez a föld, amelyen élünk, a miénk. Mindazoké – legyenek románok
vagy magyarok –, akik itt élnek. A határokat átrajzolhatták ugyan, de a szülőhazánkhoz való jogunktól senki sem
foszthat meg bennünket. Legfeljebb „amiről a nemzet önszántából mond le”, attól
foszthatja meg saját magát (Deák Ferenc).
Az Erdélyi Magyar Nemzeti
Tanács a trianoni békeparancs századik évfordulóján az Isten adta szülőhazánk
iránti szeretetre és hűségre, föltétlen itthon maradásra buzdítja erdélyi
magyar közösségünket, a mostoha időkben eltávozottakat pedig tárt karokkal
hazahívja, azzal a szent meggyőződéssel, hogy: „Áldjon vagy verjen sors keze: /
Itt élnünk, halnunk kell.”
„Isten, elvetettél
minket, elszélesztettél minket… Megrendítetted ez országot, kettészakasztottad;
építsd meg romlásait… Segíts jobboddal és hallgass meg minket!” – így
imádkozzunk édes hazánkért (Zsolt 60,3-4,7).
Nagyvárad, 2020. június
4.
Tőkés László
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|