Erdélyi Magyar Szövetség
Az új erdélyi magyar egységről
MÁÉRT - 2020. szeptember 11., péntek 14:27

Idén januárban az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt döntéshozói elhatározták: a két szervezet szövetségre lép, és egyesülve, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) név alatt indulnak a szeptember 27-i romániai önkormányzati választásokon.
 Miért volt szükség az Erdélyi Magyar Szövetség létrehozására? Csomortányi István, a Néppárt elnöke, az EMSZ társelnöke szerint a bukaresti magyar mozgástér drámaian beszűkült, s egyre több magyar szavazott román pártokra, vagyis Erdélyben is elindult a – felvidéki típusú – politikai asszimiláció. Eközben érthető az erdélyi magyarság politikából való kiábrándulása is, hiszen a rendszerváltáskor megfogalmazott legfontosabb céljait az erdélyi magyarság mindeddig nem tudta elérni. „Egy ilyen helyzetben kellett erős és hiteles választ adnunk, s ez a nemzeti tábor egyesítése, az Erdélyi Magyar Szövetség létrehozása volt” – mondotta.
Mezei János MPP-elnök, az EMSZ másik társelnöke úgy véli, hogy a két párt tagjai, szimpatizánsai azonos elveket és ideológiát vallanak: „Egy tőről fakadunk, nincsen értelme két szervezetben politizálni. Szétszakítva nem tudjuk érvényesíteni a jobboldali, nemzeti politikánkat – ezért egyesítettük az erőinket. Közösségi igény vezetett rá minket, hogy a nemzeti tábort a 2012-es szétválás útjáról 2020-ra visszatereljük a normalitásba.”
A bukaresti mozgástér szűkülésére visszatérve Csomortányi kifejtette, hogy Románia mára már tulajdonképpen sikerre vitte az euroatlanti integrációt, a nyugati országok szemében ezért egyfajta jó tanulóvá vált, s ha kell, a visegrádi együttműködést is hátba támadja. Ilyen külpolitikai viszonyok között Bukarestnek ma már nincs szüksége a kisebbségbarát kirakatpolitikára, nincs szüksége a magyar jelenlétre. Ezért lehet az, hogy az eddigi bukaresti élvonalbeli magyar politikusok hazamenekülnek a különböző önkormányzati tisztségekbe.
Mezei hozzátette: „Az elmúlt időszakban tapasztalhattuk a román kormány bősz magyarellenességét. Látva a magyar iskolák bezárását, zászlóink, jelképeink tiltását, érezzük, hogy a magyarság egyre jobban kiszorul a bukaresti döntéshozásból. Apránként bukaresti képviselet nélkül maradunk: nem látunk kiállást, nem tapasztalunk komoly ellenállást, ami megvédene minket.”
A trianoni békediktátum után száz évvel az erdélyi magyarság egyik legnagyobb problémája a gazdasági leszakadás – véli Csomortányi István. A magyarok lakta területeket rendre elkerülik a komolyabb fejlesztések, a magyar megyékben Moldva legszegényebb régióival megegyező az átlagbér. Erre nyújthatnak megoldást az erős önkormányzatok, melyek átvállalhatják a Bukarest által szándékosan mellőzött feladatokat.
Mezei János megerősíti: „100 év távlatában úgy látom, hogy nem változott semmi. 1920-ban Magyarországtól az ott lakók megkérdezése nélkül, minden méltányossági elvet sutba dobva csatolták el a területeket. Ez történik most kicsiben Hargita megye részeivel: román megyékbe darabolják azokat. Látjuk, hogy megtiporják őseink emlékét, figyelembe sem veszik a kultúránkat, ittlétünket, történelmünket. Olyan képviseletre van szükségünk, amelyik bátran kiáll minden atrocitás ellen, amely a magyarságot és a magyar vezetőket érinti.”
 Az önkormányzati kihívások kapcsán a társelnökök kifejtették: ahol az Erdélyi Magyar Szövetséget alkotó szervezetek képviselői lehetőséget kaptak az elmúlt időben arra, hogy egy-egy települést vezessenek, ott egyértelmű a jó irányú változás. Ez idő alatt sok tapasztalatot gyűjtöttek, mind a közösségépítés, mind a településfejlesztés terén szép eredményeket értek el. Egységes csapatot alkotnak: bár vannak új tagok is, a tudást és a tapasztalatot, amit településvezetőkként a korábbi években felhalmoztak, mind átadják egymásnak, közös megvalósításokra készülnek.
Azoknak pedig, akik életkorukból adódóan először vesznek majd részt egy választáson, Mezei János azt üzeni: elértek abba a korba, amikor beleszólhatnak a sorsuk irányításába – hacsak nem vállalnak közösségi szerepet, ezt az irányítást négyévente, a szavazataikkal tudják megtenni. Fontos, hogy elsajátítsák azt a gondolkodásmódot, hogy a kívánságaikat a jelöltek pozícióba juttatásával érik el. „Kérem őket, hogy a fiatalságukkal járó lendületet és lelkesedést csatornázzák be az erdélyi politikába. Kérem őket arra is, hogy a saját ténykedésükkel járuljanak hozzá a kisközösségeik mindennapjaihoz. Biztatom őket, ha érzésük szerint külföldre kell menniük, menjenek; de utána jöjjenek haza, és tapasztalataikat itthon kamatoztatva teljesítsék ki az életüket, alapítsanak családot és segítsenek Szent István országát megtartani.”
Csomortányi István hozzátette: „Az elvándorlás napjaink egyik legnagyobb problémája, s tudom, hogy óriási az erre irányuló kísértés. Tapasztalatot szerezni egy külföldi országban mindig hasznos, de az így megszerzett tudást érdemes itthon kamatoztatni. Annál is inkább, mert Európa fejlettebb részeinek társadalmi viszonyaiból látszik: rohamléptekkel közeledünk ahhoz, hogy szülőföldünk lesz a térség legbiztonságosabb helye, ahol hosszú távon is jövőt tervezhetnek majd a fiatalok. Ezért kiemelten fontos, hogy megerősítsük önkormányzatainkat, és együtt fogjunk neki az építkezésnek.”

 

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat

Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013  © Minden jog fenntartva.