Erdélyi Magyar Szövetség
Az új erdélyi magyar egységről
MÁÉRT - 2020. szeptember 11., péntek 14:27
Idén januárban az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar
Polgári Párt döntéshozói elhatározták: a két szervezet szövetségre lép, és
egyesülve, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) név alatt indulnak a szeptember
27-i romániai önkormányzati választásokon.
Miért volt
szükség az Erdélyi Magyar Szövetség létrehozására? Csomortányi István, a
Néppárt elnöke, az EMSZ társelnöke szerint a bukaresti magyar mozgástér
drámaian beszűkült, s egyre több magyar szavazott román pártokra, vagyis
Erdélyben is elindult a – felvidéki típusú – politikai asszimiláció. Eközben
érthető az erdélyi magyarság politikából való kiábrándulása is, hiszen a
rendszerváltáskor megfogalmazott legfontosabb céljait az erdélyi magyarság
mindeddig nem tudta elérni. „Egy ilyen helyzetben kellett erős és hiteles
választ adnunk, s ez a nemzeti tábor egyesítése, az Erdélyi Magyar Szövetség
létrehozása volt” – mondotta.
Mezei János MPP-elnök, az EMSZ másik társelnöke úgy
véli, hogy a két párt tagjai, szimpatizánsai azonos elveket és ideológiát vallanak:
„Egy tőről fakadunk, nincsen értelme két szervezetben politizálni. Szétszakítva
nem tudjuk érvényesíteni a jobboldali, nemzeti politikánkat – ezért
egyesítettük az erőinket. Közösségi igény vezetett rá minket, hogy a nemzeti
tábort a 2012-es szétválás útjáról 2020-ra visszatereljük a normalitásba.”
A bukaresti mozgástér szűkülésére visszatérve Csomortányi
kifejtette, hogy Románia mára már tulajdonképpen sikerre vitte az euroatlanti
integrációt, a nyugati országok szemében ezért egyfajta jó tanulóvá vált, s ha
kell, a visegrádi együttműködést is hátba támadja. Ilyen külpolitikai viszonyok
között Bukarestnek ma már nincs szüksége a kisebbségbarát kirakatpolitikára,
nincs szüksége a magyar jelenlétre. Ezért lehet az, hogy az eddigi bukaresti
élvonalbeli magyar politikusok hazamenekülnek a különböző önkormányzati
tisztségekbe.
Mezei hozzátette: „Az elmúlt időszakban
tapasztalhattuk a román kormány bősz magyarellenességét. Látva a magyar iskolák
bezárását, zászlóink, jelképeink tiltását, érezzük, hogy a magyarság egyre
jobban kiszorul a bukaresti döntéshozásból. Apránként bukaresti képviselet
nélkül maradunk: nem látunk kiállást, nem tapasztalunk komoly ellenállást, ami
megvédene minket.”
A trianoni békediktátum után száz évvel az erdélyi
magyarság egyik legnagyobb problémája a gazdasági leszakadás – véli Csomortányi István. A
magyarok lakta területeket rendre elkerülik a komolyabb fejlesztések, a magyar
megyékben Moldva legszegényebb régióival megegyező az átlagbér. Erre
nyújthatnak megoldást az erős önkormányzatok, melyek átvállalhatják a Bukarest
által szándékosan mellőzött feladatokat.
Mezei János megerősíti: „100 év távlatában úgy látom,
hogy nem változott semmi. 1920-ban Magyarországtól az ott lakók megkérdezése
nélkül, minden méltányossági elvet sutba dobva csatolták el a területeket. Ez
történik most kicsiben Hargita megye részeivel: román megyékbe darabolják
azokat. Látjuk, hogy megtiporják őseink emlékét, figyelembe sem veszik a
kultúránkat, ittlétünket, történelmünket. Olyan képviseletre van szükségünk,
amelyik bátran kiáll minden atrocitás ellen, amely a magyarságot és a magyar
vezetőket érinti.”
Az önkormányzati
kihívások kapcsán a társelnökök kifejtették: ahol az Erdélyi Magyar Szövetséget
alkotó szervezetek képviselői lehetőséget kaptak az elmúlt időben arra, hogy
egy-egy települést vezessenek, ott egyértelmű a jó irányú változás. Ez idő alatt
sok tapasztalatot gyűjtöttek, mind a közösségépítés, mind a településfejlesztés
terén szép eredményeket értek el. Egységes csapatot alkotnak: bár vannak új
tagok is, a tudást és a tapasztalatot, amit településvezetőkként a korábbi
években felhalmoztak, mind átadják egymásnak, közös megvalósításokra készülnek.
Azoknak pedig, akik életkorukból adódóan először
vesznek majd részt egy választáson, Mezei János azt üzeni: elértek abba a
korba, amikor beleszólhatnak a sorsuk irányításába – hacsak nem vállalnak
közösségi szerepet, ezt az irányítást négyévente, a szavazataikkal tudják
megtenni. Fontos, hogy elsajátítsák azt a gondolkodásmódot, hogy a
kívánságaikat a jelöltek pozícióba juttatásával érik el. „Kérem őket, hogy a
fiatalságukkal járó lendületet és lelkesedést csatornázzák be az erdélyi
politikába. Kérem őket arra is, hogy a saját ténykedésükkel járuljanak hozzá a
kisközösségeik mindennapjaihoz. Biztatom őket, ha érzésük szerint külföldre
kell menniük, menjenek; de utána jöjjenek haza, és tapasztalataikat itthon
kamatoztatva teljesítsék ki az életüket, alapítsanak családot és segítsenek
Szent István országát megtartani.”
Csomortányi István hozzátette: „Az elvándorlás napjaink
egyik legnagyobb problémája, s tudom, hogy óriási az erre irányuló kísértés.
Tapasztalatot szerezni egy külföldi országban mindig hasznos, de az így
megszerzett tudást érdemes itthon kamatoztatni. Annál is inkább, mert Európa
fejlettebb részeinek társadalmi viszonyaiból látszik: rohamléptekkel közeledünk
ahhoz, hogy szülőföldünk lesz a térség legbiztonságosabb helye, ahol hosszú
távon is jövőt tervezhetnek majd a fiatalok. Ezért kiemelten fontos, hogy
megerősítsük önkormányzatainkat, és együtt fogjunk neki az építkezésnek.”
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|