Búcsú Szőcs Gézától
MÁÉRT - 2020. november 6., péntek 16:34
Nemzeti
gyásznapunk után egyetlen nappal távozott az élők sorából a magyar szellemi
élet egyik legkimagaslóbb alakja, Szőcs Géza költő, író, kormányfő-tanácsadó,
az RMDSZ volt politikusa.
Szőcs Géza azon
kevesek közé tartozott, akik a léleknyomorító, az egyén önbecsülését, tartását,
gerincét megtörni igyekvő, orwelli ihletésű Ceau?escu-diktatúrában is vállalta a rendszerrel való
szembeszegülést, nemcsak bátor hangú verseiben, de az Ellenpontok című
szamizdat folyóirat szerkesztésével is, ami üldöztetést, megkínzatást,
mellőztetést, majd végül külföldre kényszerítést hozott számára.
A rendszerváltozás
után a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének hívására, feladva biztos
budapesti egzisztenciáját, hazatért, hogy részt vegyen az erdélyi magyar
közéletben. Az RMDSZ szenátoraként, főtitkáraként, majd alelnökeként azok
egyike volt, akik kihasználni igyekeztek az 1990-ben megnyílt politikai
mozgásteret, akik helyzetteremtésben, a szülőföldön való hosszú távú
megmaradást szavatoló létkeret kialakításában, belső önrendelkezésben,
háromszintű autonómiában gondolkodtak, s felvették a belső harcot a
megvásároltakkal, a gyávákkal, a meghunyászkodókkal, a tájbasimulókkal szemben.
Ennek jegyében
igyekezett elfogadtatni 1991-ben az RMDSZ kongresszusával a nemzetközi szinten
kiemelkedő, szakmailag kifogástalan kisebbségi törvénytervezetét, amit a
retrográd erők vakvágányra futtattak. 1992. október 25-én ennek jegyében
támogatta az erdélyi magyarság autonómiaigényét egyértelműen és félremagyarázhatatlanul
megfogalmazó Kolozsvári Nyilatkozatot.
Soha nem a pozíció
motiválta, hanem a feladat. 1993-ban Domokos Gézával együtt ő is visszavonult,
és az erdélyi lap- és könyvkiadás terén alkotott maradandót. Szellemi-politikai
szövetségeseivel új életre hívta az 1942-ben megszűnt Magyar Kisebbség
nemzetpolitikai szemlét, megalapította az Orient Express közéleti hetilapot,
átvette a nehéz helyzetbe került Erdélyi Naplót és több más folyóiratot. Az
Erdélyi Híradó budapesti irodáját egyfajta erdélyi magyar nagykövetségként
működtette, míg az RMDSZ az MSZP-SZDSZ-kormánnyal karöltve el nem
lehetetlenítette annak működését.
2003 decemberében
az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alakuló ülésén elvi éllel mondta ki, hogy eme
nappal megszűnt az RMDSZ érdekképviseleti monopóliuma.
Közéleti írásai
mindenkoron azt kutatták, hogy miként tud helytállni a magyarság a XX., majd
XXI. század kihívásai közepette, miként tudjuk a nemzeti létesélyeinket optimalizálni.
Jellemző, hogy a demográfia, a népszaporulat problémakörének fontosságára már
1995-ben rávilágított, amikor e kérdéskör feszegetőinek gúny és irónia volt az
osztályrésze a fősodratú médiában.
Az Erdélyi Magyar
Nemzeti Tanács elnöksége nemcsak bajtársat és szövetségest gyászol benne, hanem
úgy véljük, hogy Szőcs Gézával az önálló magyar érdekeken alapuló Kárpát-medencei
politika egyik legkövetkezetesebb, legnagyobb formátumú és legbátrabb
képviselője szállt a sírba.
Nagyvárad, 2020.
november 6.
Az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács elnöksége nevében
Tőkés
László elnök
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA