Szűkebb keretek között, de megtartották a kakas-ütést Várdarócon – vendégek nélkül zajlott a program, a szokások felelevenítésére helyezték a hangsúlyt, mellyel a Várdaróc Magyar Kultúregyesület célja, hogy ne szakadjon meg a hagyomány a drávaszögi faluban.  
A tavalyi év elején a várdaróci kakasütés volt az egyik utolsó jelentős program a koronajárvány kitörése előtt. Utána, a rövidebb nyári és őszi időszakokat leszámítva, nem tarthattunk nagyszabású programokat, ez ma is így van.
Tömeges rendezvényeink egyike a kakasütés is, melyre idén is sort kerítettek, természetesen a járványügyi feltételeknek megfelelő keretek között.
A kakasütést ma már Kárpát-medence-szerte ismerik, a Külhoni Magyar Értéktár részét képezi.
Ehhez nagyban hozzájárultak a várdaróci fiatalok, akik tizenkilenc évvel ezelőtt felélesztették az egykor az Alfalukban ismert farsangi népszokást. A Várdaróc Magyar Kultúregyesület egy nagyszabású farsangi programot kerekített köré, így az mára a térség legnagyobb farsangi rendezvényévé vált.
De miről is szól a kakasütés? Régen húshagyókedd délutánján valamelyik kocsma előtti téren levágott kakasfejet vagy élő kakast ástak a földbe. Az érdeklődő nézők, fiatalok körülállták, majd a kakasütésre vállalkozó szemét bekötötték. Miután körbeforgatták, egy bottal kellett leütnie a kakas fejét. Ha nem járt sikerrel, más következett, egészen addig, míg valaki nem teljesítette a feladatot. 
A mai hagyományápolóknak természetesen már plüssből készült szárnyast kell eltalálniuk. Lányok veszik célba, továbbra is bekötött szemmel. Aki eltalálja, ajándékot kap, és azt tartják, hogy az illető hamarosan férjhez is megy.
A farsangi szokás része a felvonulás is. Kakasjelmezes fiatalok vonulnak fel a település utcáin, lovas kocsis, zenés kísérettel, „körbekakaskodják” a nézelődő hölgyeket, akiktől tojást kapnak cserébe.  A felvonulás idén is a szokásos módon zajlott, tudtuk meg Micheli Zsolttól, a Várdaróc Magyar Kultúregyesület elnökétől.
- A pandémiára való tekintettel idén nem hívtunk vendégeket a rendezvényünkre a tömeg elkerülése érdekében. Nem volt kultúrműsor, bál és kakasfőző verseny sem, amelyek az egyébként kétnapos program szerves részét képezik. Viszont felelevenítettük a néphagyományt, ami, azt hiszem, legfontosabb része az eseménynek, hisz elsődleges célunk, hogy a kakasütés hagyományát továbbörökítsük a fiatalabb korosztályoknak – nyilatkozta lapunknak az egyesület vezetője.
Idén is fölvonultak tehát a kakasjelmezes fiatalok, leütötték a kakas fejét a faluközpontban, míg a legfiatalabbak az óvoda falai között vitték véghez ezt az „akciót”. Az egyesület szorgos nőtagjai közel kétezer fánkot sütöttek és osztottak szét. A felvonulás idén is Fica János és Kis József lovas kocsijaival volt teljes, akik a kórógyi Aranycsárdás zenészeit szállították, valamint a nélkülözhetetlen farsangi kellékeket – a csónakot, a kályhát, hogy mindezekkel elűzzék a telet, megvédjék az árvíztől a helybélieket, és – a szervezők reményei szerint – a koronavírust is elűzzék, ami már egy éve sújtja a világot.