A szeptember 11-i, szombat déli, félórás csúszással kezdődött avatóünnepségre érkezett meghívottakat, vendégeket, helybéli notabilitásokat és érdeklődőket Török László, a város RMDSZ-es polgármestere köszöntötte egy rövid elöljáróbeszédben. Közöttük is kiemelte a 96 éves Dánielisz Endre magyar irodalomtörténészt, pedagógiai írót, iskolapszichológust, etnográfust, helytörténészt, a Csonkatoronyban működő Arany János Emlékmúzeum egykori vezetőjét, aki saját könyvtárát és különféle bútorait, relikviáit az Arany-palotát tulajdonló és működtető Arany János Művelődési Egyesületnek adományozta. Nagyszalonta irodalmi-kulturális életének élő lexikonja, a Tanár Úr 2017-ben megkapta Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét, most pedig a felújított palotában termet neveztek el róla, ahol az adományai egy részét elhelyezték.
A polgármester hamar átadta a szót Cseke Attilának, Románia fejlesztési és ideiglenes egészségügyi miniszterének, aki a „román állami tulajdonban” lévő Csonkatorony tövében a román államot képviselve jelentette ki, hogy „Románia legrégebbi magyar irodalmi múzeumának otthona” újult meg, ami a partiumi és erdélyi magyarságnak, sőt az egész magyar nemzetnek öröm. A politikus szerint a megújulás a túlélés és a megmaradás eszköze, akarat, kitartás és közös munka kell hozzá. Ezen dolgozik Bukarestben RMDSZ is – jelentette ki –, amelynek ő maga is törvényhozója, egyik vezetője. Hozzátette, hogy 84 erdélyi magyar műemléket, „közösségünk bástyáit” – várakat, kastélyokat, múzeumokat, templomokat – újítanak fel. Úgy fogalmazott: „mi, magyarok nemcsak túlélni akarunk, hanem jól akarunk élni”, ezért újítanak fel és építenek bölcsődéket és óvodákat. Nagyszalontán felújították a kórházat, az idősek gondozási központját, és finanszírozzák a belváros megújítását – mondta a román kormány képviselője, bár ez utóbbi munkálatot az önkormányzat saját erőforrásaiból kezdte el, a kivitelezés pedig megtorpant. Arról nem esett szó, hogy sem a torony, sem a palota felújításába romániai támogatás (pénz) nem folyt be. Miként arról sem, hogy a Szalonta belvárosát megfullasztó, a két műemlék épületet is rongáló tetemes teher- és személygépkocsi-forgalom kivezetésére hivatott körgyűrű ötlete immár két évtizede járja a különféle román hatóságok hivatalait, de tervrajznál tovább nem jutott…
A magyarság valamennyi emlékét meg kell őrizni, mert ez a nemzet jövője – mondta Kásler Miklós a felújított Arany-palota avatóünnepségén Nagyszalontán szombaton. Az emberi erőforrások minisztere emlékeztetett, Széll Kálmán miniszterelnök volt az, aki kezdeményezte, hogy Arany János emlékét őrizzék, hagyatékát ápolják. A jelenlegi magyar kormányfő érti Széll Kálmánt, „ez a magyarázata annak, hogy ápoljuk emlékeinket a Kárpát-medencében” – fogalmazott a magyarországi tárcavezető, akinek véleménye szerint Arany Jánoshoz leginkább Deák Ferenc hasonlított. Közös volt bennük a legtisztább emberi minőség képviselete, a hazaszeretet, az erkölcs mindenek felettisége; ezek miatt abszolút tisztelet övezte őket. „Arany szavakban írta le, amit Deák a gyakorlatban képviselt” – jelentette ki. Kásler Miklós ünnepi beszédében kitért arra: itt az ideje, hogy minden nemzet ismerje fel és képviselje saját értékeit és hagyományait, mert „akkor a régió ismét meg tud erősödni és ki tud emelkedni”. Ígéretet tett arra, hogy ő segít őrizni a hitet, a magyarságot és ápolni a hagyományokat.
Az Arany-palota az ilyenkor szokásos szalagvágással és Áder Orsolya képzőművész kiállításával nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt. A kiállító a kínai Sanghajból jelentkezett be videoüzenetben, a betegség miatt távolmaradt Hajdu Kata, a budapesti Abigail Galéria tulajdonosa méltatását egyik munkatársa olvasta fel. A rendezvény során Meleg Vilmos az alkalomhoz illő verseket mondott, Gali Teréz dalokat adott elő gitárkísérettel.
A magyar kormány 180 millió forintos támogatásából felújított épületben kiállítóteret, galériát, konferenciatermet, vendégszobákat és múzeumi kávézót, illetve a már említett Dánielisz-gyűjteményt is magában foglaló kulturális központ működik majd. Az emeleten ugyanakkor tovább üzemel a városi könyvtár is, ami az államosítást követően költözött ide. A palotát 1912-ben azért építette az Arany János Művelődési Egyesület, hogy legyen bérháza, aminek a jövedelméből fenn tudja tartani a költő emlékére létesített gyűjteményt. Magánlakásként és üzlethelyiségként használták, 36 évig a bérleti díjból tartották fenn a múzeumot. Az 1990-es évek végétől galéria is működött az épületben, az egyesület 1991 és 2016 között harcolt a visszaszerzéséért. A palotában több mint 70 éve nem volt hasonló méretű felújítás. A Csonkatoronyban lévő Arany János-emlékmúzeumot 2017-ben, az Arany-emlékév keretében újították fel a magyar kormány 160 millió forintos támogatásából.