„S keressen fel küzdelminkben az aradi tizenhárom”
MÁÉRT - 2021. október 8., péntek 21:45
A
nagyváradi magyar polgári oldal idén is megemlékezett az 1848–49-es forradalom
és szabadságharc mártírjairól – az aradi tizenhármakról és más vértanúkról –
október 6-án, a kivégzések évfordulóján. A délutáni mementó az Ezredévi
emléktéren álló Szacsvay-szobornál, annak a vértanúnak az emlékművénél zajlott,
akit bár nem ezen a napon és nem Aradon gyilkolt meg a császári önkény, de
ugyanúgy a hőseink tartozik közé, mint a honvéd főtisztek, vagy akár a Pesten
kivégzett miniszterelnök, Batthyány Lajos. Szacsvay Imre bihari követet, a
forradalmi országgyűlés jegyzőjét, a függetlenségi nyilatkozat egyik
megfogalmazóját és aláíróját 1849. október 24-én Perényi Zsigmond felsőház
elnökkel és Csernus Menyhért pénzügyminiszteri tanácsossal együtt akasztották
fel az osztrákok a fővárosban.
Az
újra terjedőben lévő vírusjárvány ellenére szabadon, korlátozások nélkül
emlékezhetett a nem nagy számban összegyűlt váradi polgárság a nemzeti
gyásznapon. Török Sándor, az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács Bihar megyei szervezetének elnöke elöljáróban köszöntötte
az egybegyűlteket, majd felolvasta az aradi tizenhármak neveit.
Történelmi
ívű megemlékező beszédet Tőkés László
püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondott. A nemzetre 172 évvel
ezelőtt rászakadt fájdalom és gyász körülményeinek ecsetelés után így
összegzett: „Történelmünk nagypénteke és golgotája lett Arad 1849. október
6-án.” Több párhuzamot is vont egyéb tragikus eseményekkel: az 1956-os
megtorlással, a Ceausescu-rezsim alatti brutalitásokkal, az 1990-es fekete
márciussal stb. Bár nem követelt emberéletet, de a két székely fiatal politikai
fogolyként történt nemrégi meghurcolása is beleillik a módszerbe, amelynek
célja a retorzió, a megfélemlítés, a „magyar szabadságharcos elit
megsemmisítése”. A Szentírást is idézve mutatott rá, hogy nagypéntek nem csupán
gyásznap, hanem Krisztus győzelme a halál fölött. Vértanúink krisztusi sorsa a
népért és a hazáért vállalt áldozathozatalt példázza. Manapság véráldozatot sem
követel a helytállás, mégis meghátrálunk – mondotta a szónok. Önfeladás,
hétköznapi megalkuvás, beletörődés, önsorsrontás, dezertálás, passzivitás jeleit
látjuk lépten-nyomon, ha önvizsgálatot tartunk. Ma már nem a harc mezején
bukunk el, hanem falvaink és városainak polgári jogfosztottságában, tehetetlen,
tétlen kiszolgáltatottságában enyészünk el, a politikai opportunizmus és
kupeckedés hálójában vergődve sorvad és pusztul erdélyi magyar népünk –
jelentette ki Tőkés László. Végül a hely szellemében biztatta polgári
ellenállásra a váradiakat a különféle városromboló és közösségnyomorító
törekvésekkel, a nagyhatalmi és kiskirályi önkénnyel szemben. Ady Endrét idézve
kívánt ehhez erőt és kitartást mindenkinek: „S keressen fel küzdelminkben az
aradi tizenhárom.”
A
továbbiakban Zatykó Gyula, az
Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke szólt a hallgatósághoz, rámutatva egyebek
mellett azokra az aljas mesterkedésekre, amelyeket manapság a magyarság mint
öntudatos nemzet és Magyarország mint sikeres nemzetállam ellen foganatosít egy
obskurus globális klikk és annak holdudvara.
A Motolla énektrió (Brugós Anikó, Kiss
Tünde Anna, Szilágyi Ágnes) az alkalomhoz illő dalcsokorral járult hozzá a
rendezvény emelkedettségéhez. A koszorúk és virágok elhelyezésével, illetve a
Himnusz közös eléneklésével zárult a megemlékezés.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA