Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Zajzoni Rab István-díjat kapott Brassóban Tőkés László
MÁÉRT - 2021. október 13., szerda 07:43
2021. október 10-én a brassói magyar evangélikus-lutheránus templomban
ünnepi istentisztelet keretében osztották ki az idei Zajzoni Rab
István-díjakat. A névadó csángó költő, író, szerkesztő 1832-ben született a
hétfalusi Zajzonban, fiatalon hunyt el Brassóban, 1862-ben. A hétfalusi csángómagyar
értelmiségiek által alapított Zajzoni Rab István-díjat másfél évtizede minden
évben kiosztják, azok kapják, akik a barcasági magyarok oktatási, szellemi,
egyházi, gazdasági életében kimagaslóan tevékenykedtek, életművükkel
hozzájárultak értékeik gyarapításához és népszerűsítéséhez, s ezáltal egész
magyar nemzeti közösségünk példaképeivé váltak.
A vasárnap délelőtti alkalomra meghívott igehirdető és egyben az egyik
díjazott Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület korábbi
püspöke volt. Közismert, hogy a romániai rendszerváltozás kiemelkedő alakja lelkipásztori
pályája elején a brassói református egyházközség segédlelkészeként is tevékenykedett.
Egykori szolgálati helyére szívesen tért vissza – mondotta. Prédikációjában
arra hívta fel a szép számban jelenlévők figyelmét, hogy sajnos manapság
önzőség uralkodik a világon, Európában is gyarló és obskurus érdekek munkálkodnak,
de az irigység helyett az emberi szolidaritásnak kellene érvényesülnie. Isten
igéje arra ösztönöz, hangsúlyozta, hogy cselekedjük a jót, és „ne nézze ki-ki a
maga hasznát, hanem mindenki a másokét is” (Fil 2,4). Olyan kérdések mentén
szólt a jelenlévőkhöz, mint: Mi határozza meg cselekedeteinket? Vajon meddig
terjed a mi hűségünk, áldozatkészségünk? Meddig megyünk el a szolgálatban?
Igehirdetésében Tőkés László a hétfalusi csángó költő-forradalmár
Zajzoni Rab István személyének és pályafutásának példáját hozta fel, kiemelve,
hogy: „Előttünk egy nemzet sorsa áll. Előttünk Négyfalu, Hétfalu és ugyanakkor
a Barcaság sorsa áll. Nehogy a szászok sorsára jussunk, mert ők már alig vannak
itt közöttünk.” Őrizzük meg hagyományainkat, szokásainkat, tartsuk rendben
óvodáinkat, iskoláinkat, egyházi és civil intézményeinket, mert annak ellenére,
hogy most öröm számára újra Brassóban lenni, ezen az ünnepségen az is eszébe
jut, hogy milyen kegyetlen állapotként élte át a brassói központi református
templom lebontását annak idején. Végezetül arra buzdított, hogy „legyünk készek
munkálkodni, áldozatot hozni és közösségünkért cselekedni”, hisz ő is egész
életét ennek szentelte.
Az igehirdetés után Koszta István evangélikus lelkész köszöntötte az
egybegyűlteket, méltatva Tőkés László püspököt, néhány személyes emléket is felidézve
vele kapcsolatban. Az úrvacsoraosztást követően rátértek a Zajzoni Rab
István-díjak kiosztására. A szervezők részéről Kovács Lehel István ismertette
azokat a kritériumokat, melyek szerint a 2006-ban alapított díjat minden évben odaítélik,
általában három személyiségnek és egy közületnek. Hangsúlyozta, hogy a díjakkal
cselekvésre és helytállásra buzdítanak mindenkit, elismerve a nemzetszolgáltot.
Jani András elszavalta a névadó poéta Költői tanács című versét, majd a főszervező
Bencze Mihály matematikatanár, közíró, szerkesztő méltatta az elsőként
díjazottat, Tőkés Lászlót, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, ismertetve
életét, munkásságát és eddigi elismeréseit. A díj – Gergely Zoltán kolozsvári
szobrászművész bronzplakettje és egy díszoklevél – átvétele után a püspök azt
mondta: „Annak ellenére, hogy a mai vezetőink csúfot űznek országunkból – lásd,
minap a kormány is megbuktatta önmagát –, van hitem, hogy megkapaszkodjunk és
ezen fordítsunk, mert van időnk erre, és ezen dolgozunk.” Példaként hozva fel
Zajzoni Rab István állhatatosságát és nemzethűségét, aki az 1849 utáni
Petőfi-követők sorába állva verseiért börtönt is viselt, a Bach-korszakban pedig
a magyar–román–szász megbékélésért emelt szót publicistaként, egy kései
névrokonát említette „negatív párhuzamként”, aki bár Rab Jánosnak született a
Székelyföldön, a romániai római katolikus egyház metropolitájaként nemhogy
szolgálta és támogatta volna a moldvai csángómagyarok anyanyelvű hitéletét,
hanem egyenesen gátolta és tiltotta azt, szégyent hozva őseire és hitsorsosaira.
A többségi nemzetállami asszimiláció egyik apostola, Robu érsek a kommunista
politikai rendőrség korábbi kollaboránsaként volt az óromániai római katolikus
egyház feje 1990–2019 között, s ma is tiszteleti tagja a Román Akadémiának…
A továbbiakban a házigazda parókus lelkész méltatta a 200 éves tatrangi
templomot, és rövid részletet olvasott fel egy általa készített monográfiából.
Gödri Alpár tatrangi lelkipásztor a díj átvételekor elmondta, hogy: „Ez a
tatrangi csángó nép kitartásának az elismerése, és arra figyelmeztet, hogy
felelősség rendben tartani a templomot, hisz ez mindenkor kutya kötelességünk
is.” A következő díjazottat Bencze Mihály laudálta, Florkievitz László filatelistát,
aki többek között tíz Brassóban rendezett bélyegkiállítás főszervezője, az
olimpiai bélyegek jeles gyűjtője, a romániai filatelisták szervezetének elnöke.
A díjat megköszönve elmondta, hogy a bélyeggyűjtés elsősorban kultúra és
sok-sok történelem. A negyedik idei Zajzoni Rab István-díjat a Türkösben
született Gödri Anna kapta kitartó hagyományápoló munkásságáért, aki a
tojásírás és a csángó ruhák készítésének mestere.
A szavalatok mellett Bardócz Péter szívmelengető magyar dalfeldolgozásai
is felcsendültek, végül pedig kölcsönös köszöntésekre, beszélgetésekre és közös
fotózásra került sor, illetve televíziós és rádiós interjúk készültek a
díjazottakkal és a szervezőkkel.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|