Alig kapott nyilvánosságot a Kárpát-medencei médiában annak a híre, hogy Kulcsár-Terza József, az RMDSZ listáján a román parlamentbe bejutott, a Magyar Polgári Párt által delegált képviselő szerdai napirend előtti felszólalásában a Székelyföld autonómiájáról beszélt a bukaresti törvényhozásban.
Annak kapcsán tett ezt, hogy a Székelyföld Autonómiájának Napján, október 31-én őrtűz- és gyertyagyújtás volt szerte a magyar világban, dacára a járványügyi korlátozásoknak, de azokhoz igazodva. Az MPP politikusa szerint a területi autonómia nem mond ellent Románia jelenlegi alkotmányának sem, és nem feltételezi az országhatárok megváltoztatását. Emlékeztette Klaus Iohannis államfőt arra, hogy 1224-ben II. András magyar király rendelete (Andreanum) által az erdélyi szászok autonómiát kaptak, Marcel Ciolacut, a legnagyobb parlamenti erő, a PSD elnökét pedig az 1918. december 1-jei Gyulafehérvári Nyilatkozatra, hangsúlyozva, hogy nem kérünk mást, mint az abban megígértek tiszteletben tartását: „Teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő népnek. Minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben.”
Kulcsár-Terza József – aki időnként be-benyújtja a Székelyföld autonómiastatútumának tervezetét a bukaresti törvényhozásnak, s mindig eredménytelenül – úgy véli, Románia távol van Európától, hiszen az itt élő magyarokat büntetik a nemzeti jelképeik miatt, anyanyelv-használatukban pedig korlátozzák őket. Végül magyarul is autonómiát kért a Székelyföldnek, szabadságot a székely népnek.