Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
Fáklyásmenettel emlékeztek 1956 hőseire Nagyváradon
MÁÉRT - 2022. október 24., hétfő 14:55
Nagyváradon fáklyás
felvonulással emlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján. A
Partium fővárosának központjában a Szent László-templom mellett gyűltek össze
az emlékezők, ahol a diákság képviselő idézték fel a forradalom kitörésének
pillanatait. Ezt követően fáklyákkal vonultak a városközponttól a Partiumi
Keresztény Egyetemig, ahol Tőkés László a nemrég elhunyt Wittner Máriáról is
megemlékezett.
A városháza előtt
kezdődött az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Partiumi Keresztény Egyetem
Diákszervezete, a Rákóczi Szövetség nagyváradi szervezete, valamint a Magyar
Polgári Egyesület által szervezett október 23-i megemlékezés első fele, melynek
során a PKED részéről beszédet mondott Bódi Mátyás László, majd a szép számmal
megjelent váradiak meghallgathatták a Váradi Dalnokok előadásában felcsendülő
Avanti ragazzi di Buda (Előre budai srácok) című közismert dalt. Ezt követően
az időközben meggyújtott fáklyák fényénél a részvevők elindultak a Teleki (ma
Városháza) utcán az egykori református kultúrpalotáig, amely ma a Partiumi
Keresztény Egyetem székházaként szolgál. A romániai kommunista diktatúra bukása
visszaszerzett épület belső udvarán áll az 56-os emlékjel, amelyet 2006. június
7-én a III. Partiumi Írótábor megnyitása alkalmából leplezett le a
Királyhgómelléki Református Egyházkerület akkori püspöke, Tőkés László és
Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány akkori elnöke, az
Ötvenhatos Emlékbizottság szóvivője. Itt most is, mint az avatáskor, Tőkés
László mondott beszédet, ezúttal az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az
egyetemet alapító Pro Universitate Partium Alapítvány elnökeként.
Beszédében
emlékeztetett: október gazdag olyan napokban, amikor magyar vértanúkról
emlékezhetünk meg. 1956 hőseit az is összeköti 1849 októberének hőseivel, hogy
ami Nagysándor József tábornok nagyváradi emléktábláján áll („nagy lelked bűn
volt törpe bakóid előtt”), ugyanúgy érvényes ez a Szemere Bertalantól származó
verssor az 1956-os forradalom hősei vonatkozásában is, vagyis lelki nagyságuk
bűnnek számított hóhéraik szemében.
Tőkés László ezután a
nemrég elhunyt Wittner Máriára, az 1956-os forradalom egyik ikonikus alakjára
emlékezve egy általa írt verset olvasott fel. Október 23. az egész nemzet
ünnepe, Délvidéken, Kárpátalján és mindenütt máshol összetoboroz minket ez a
jeles évforduló, mint ahogyan a nemzet elszakított részeit is megmozgatta a
pesti szabadságharc híre annak idején – mondta az EMNT elnöke. Beszéde további
részében felidézte az 1956-os megmozdulások erdélyi, partiumi, bánsági
vonatkozásait, felsorolva azokat a szervezeteket és közösségi embereket,
amelyek és akik a budapesti események nyomán maguk is változtatni akartak, és
bátor kiállásukkal nem egy esetben szabadságukkal vagy éppen életükkel
fizettek. Méltó, hogy a mai nagyváradi ifjúság fáklyásmenettel hódoljon a hősök
emlékezete előtt – hangsúlyozta a püspök, aki Wittner Máriát idézte:
„Egyszerűen csak peregtek az embernek a könnyei. Ez a közös forradalmunk volt,
hiszen együtt éltük át, az 56-os forradalmat és az 89-es forradalmat is.”
A továbbiakban a
püspök Wittner Mária életútját, személyes áldozatvállalását idézte fel
részletesen, akit az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc nagy
tanúságtevőjének, szószólójának nevezett. Krisztus szavait idézve vont
párhuzamot: „Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és
lesztek nékem tanúim (...) és a földnek mind végső határáig” (ApCsel 1,8). Mint
az egyszerű halászembereket hálóik mellől, azonképpen hívta el Wittner Máriát
tanúságtételre Jézus – mondta. Ő egész életét arra tette fel, hogy a forradalom
eseményeiről, az akkor és ott történtekről tanúbizonyságot tegyen. Ahogyan a
krisztusi megváltó tett örök életre tápláló erejét hirdették az apostolok, úgy
Márai Sándor sorai is: „Mert más lóg a fán, nem cukorkák: Népek Krisztusa,
Magyarország.” Krisztus megtöretett testének és kiontatott vérének
párhuzamaként idézik fel a megtöretett, rossz sorsra kárhoztatott, vérével
áldozatot hozó Magyarországot. Ezt hirdette Wittner Mária, az angyal üzenetét
az isteni csodáról, a szabadság szentségéről, melyet Krisztus halálának,
áldozatának és feltámadásának, és szabadságharcunk vértanúinak köszönhetünk.
„Áldóan emlékezünk Wittner Mária fáradhatatlan szolgálatára, igazságkereső
tiszta lelkületére, aki egy hosszú életen át töretlen hűséggel vállalta, hogy
szószólója legyen megalázott, bitófára küldött sors- és honfitársainknak” –
mondta az EMNT elnöke, aki párhuzamot vonva a Magyarországi polgári kormányzás
teremtette viszonyok és a külhoni magyarság „porcióra mért" szabadsága
között, emlékezésre és cselekvésre szólította a jelenlevőket, ezzel a
gondolattal zárva az ünnepi megemlékezést.
A rendezvény
koszorúzással és a Szózat eléneklésével zárult.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|