Tőkés László EMNT-elnök sajtóirodája
A X. Kárpát-medencei Vőfélytalálkozóról
MÁÉRT - 2022. október 31., hétfő 11:24
A Hajdú-Bihar megyei Földes
nagyközség immár tizedik alkalommal adott otthont október 28–30. között a
Kárpát-medencei vőfélytalálkozónak, amelyen több mint száz vőfély mintegy száz
régi magyar településről érkezve idézte fel a magyarság lakodalmi szokásait. Az
érdeklődők részt vehettek bivalytinósütésen, hagyományos lakodalmi sütemények
és kellékek vásárán, de voltak kézműves-foglalkozások gyermekeknek, előadások,
énektanítás és filmvetítés is. Az esemény egyik különleges momentuma a
kemenceavatás volt.
A Debrecenben szerkesztett
Hajdú-Bihar megyei hírportál, a Haon.hu tudósításában olvashattuk, hogy a
földesi önkormányzat, a Szélrózsa Hagyományőrző Egyesület, a helyi
civilszervezetek, a közösségi ház, számos közreműködő közösség és zenekar,
valamint Gyönyörű Zsigmond főszervező és társainak összefogásával a Karácsony
Sándor Közösségi Házban gazdag programkavalkáddal ismét méltó lehetőséget adtak
a magyarság lakodalmi szokásainak felelevenítésére a kétnapos rendezvény
keretein belül.
A X. Kárpát-medencei
Vőfélytalálkozóra öt év után száztizenegy, a történelmi Magyarország tájegységeinek
alkalmi rigmusfaragója: kis és nagy vőfélye, gazdája, hívogatója, szószólója
érkezett a Sárrétre, a háborús helyzet miatt azonban idén nem volt kárpátaljai
részvevője a találkozónak.
Tudnivaló, hogy a násznagy, a
vőlegény, a vőfély volt egykor a rangsor a lakodalmakban. A vőfélynek a szakmai
céhe előírta, hogy gyorsnak és józannak kellett lennie, tálalómesterként,
pohártöltögetőként, mulattatóként kellett szolgálnia a lakodalmakban.
A Felvidékről, Erdélyből és a
csonka-magyarországi településekről Földesre érkezett vőfélyek, gazdák, nagy
keresztapák áttekintették azokat a népművészeti értékeket, amelyek az emberi
élet fontos állomásához, a házasságkötéshez kapcsolódnak. A péntek esti
megnyitón Jeneiné dr. Egri Izabella polgármester (független) és Bodó Sándor, a
térség országgyűlési képviselője (Fidesz) megfogalmazta: a magyar nyelvterület
vidékeiről érkezett vőfélyek és zenekarok találkozója a személyes kapcsolatok,
barátságok megerősítés mellett arra is alkalmas, hogy bemutatókkal és
köszöntőkkel életre keltsék a ma már feledésbe merülő lakodalmi hagyományokat.
Mára csökkent az esküvők száma, egyre
kevésbe lett családalapítási ünnep a lakodalom. A magyarság lakodalmi
szokásainak átmentésével újra ünneppé kell tenni a házasságkötéseket. E
gondolatokat a találkozó legidősebb vőfélye, a háromszéki Sepsiszentgyörgyről
érkezett 87 éves Balázs Antal tanító is megfogalmazta, aki a több mint
félévszádos vőfélyszolgálata alatt ezerötszáz lakodalomban szolgált az ifjú
pároknak. „Közös feladat a régi lakodalmas hagyományokat őrizni, és megújítva
azokat átadni a fiataloknak” – hangsúlyozta a találkozó péntek esti szakmai
fórumán Gyönyörű Zsigmond főszervező.
Szombaton kellő tisztelettel
köszöntötték Tőkés László volt királyhágómelléki református püspököt, az Erdélyi
Magyar Nemzeti Tanács elnökét, aki a Kállay Tájház udvarán igét hirdetve és
áldást mondva – Kovács András földesi és Tőkés-Bencze Zsuzsanna
homoródszentpáli unitárius erdélyi lelkipásztorokkal egyetemben – felavatta az Oláh
Ignác gyergyószárhegyi vőfély, kemenceépítő mester és Kémenes Sándor
segédmester által készített kemencét.
Szép hagyományként megemlékeztek
arról a 34 vőfélytársról, akik már az égi lakodalmakban szolgálnak. A tájház
udvarán a vőfélyek emlékfáját Balázs Antal ültette el. A legidősebb vőfélynek
még arra is volt ereje, hogy pénteken újrafesse az előző években állított
vőfélyek kopjafáját és a székelykaput. Az esti Trianon-emlékműsor alkalmából
Földesnek ajándékozta az általa diófából faragott, Trianonra emlékeztető
kopjafát.
„Jó érzéssel tölt el ez a különleges
alkalom. Az emberi élet legfontosabb eseménye a családalapítás, életbevágó
eseményeket vezényelnek le a vőfélyek. Csak elismeréssel adózhatok a
szervezőknek” – válaszolta a tudósító kérdésére Tőkés László, majd hozzátette: „Nagy
örömömre szolgált, hogy erdélyiekkel is találkozhattam, ami azt tanúsítja,
életképesek a kapcsolatok, a határ fölötti nemzetegyesítés. A székelység a
magyarság azon ága, amely a legnagyobb nyomásnak van kitéve. Isten mindenhez ad
erőt, nagy erőt a megmaradáshoz. Méltó, hogy Karácsony Sándor szülőhelye adott
helyet és alkalmat, mert egybecseng az Ő krédójával. Fogalom az Ő neve a
református egyháznak és a hazának. Földes az a mag, amelyből termés fakad, a
most átadott kemence bár házi tűzhely, de a láng őrzését jelenti az igaz hit
követői számára” – zárta gondolatait a püspök, aki szavaiban a Földesen
született és innen indult Karácsony Sándor (1891–1952) pedagógiai, filozófiai
írót, egyetemi tanárt, a magyar filozófiai gondolkodás egyik legeredetibb alakját,
a református pedagógiára meghatározó hatást gyakorló neveléstudóst is méltatta.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA
Forrás: Külhoni Magyar Sajtószolgálat
Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2013 © Minden jog fenntartva.
|