A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs levélben fordult a schengeni övezet államainak külügyminisztériumaihoz Románia esetleges felvétele kapcsán. Alább olvasható:
 
Az Európai Unióban napirenden van Románia schengeni csatlakozása. Román állampolgárokként nagy figyelemmel követjük az ezzel kapcsolatos eseményeket, kiemelten figyeljük Ausztria, Hollandia és Svédország tartózkodó vagy épp a csatlakozást elutasító véleményét. Bár a romániai magyar nemzeti közösség érdekelt az ország schengeni övezethez való csatlakozásában, ugyanakkor nagy megértéssel fogadjuk a felsorolt államok fenntartásait. Úgy gondoljuk, hogy a schengeni övezet minden tagállamának ismernie kell azt a kettős magatartást, amely Románia a nemzetközi és közösségi joghoz való viszonyát jellemzi az utóbbi harminc évben.
A rendszerváltás után Románia aláírta az Emberi Jogok Európai Egyezményét, előkészítve ezzel a csatlakozását az Európa Tanácshoz. Egyoldalú kötelezettséget vállalt, hogy teljesíti az Európa Tanács ajánlásait, amely a csatlakozás feltétele volt. Ígéretet tett arra, hogy a kommunista hatalom által önkényesen elkobzott egyházi iskolákat és egyházi javakat visszaszolgáltatja a romániai magyar egyházaknak. 1993. október 7-én megtörtént a csatlakozás, ám ezt követően Románia akkori államfője, Ion Iliescu kijelentette, hogy az Európa Tanács ajánlásai nem kötelezők Romániára, az egyházi iskolák és az egyházi vagyon visszaszolgáltatása is elakadt, sőt, a visszaszolgáltatott iskolák visszaállamosítása is elindult (sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium, zilahi Wesselényi-kollégium). A román politikai osztály és a román kormány felmérték az Európa Tanács lehetőségeit, és úgy ítélték meg, hogy az nem rendelkezik elegendő erővel ahhoz, hogy egy országot a vállalt kötelezettségek betartására kötelezhetné.
2007. január 1-jén Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, részben teljesítve a csatlakozási kritériumokat, és megígérve, hogy ezek teljesítését nem veszi le napirendről. Az úgynevezett koppenhágai kritériumok között első helyen szerepel a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme. Románia ma sem tartja tiszteletben, és nem garantálja a területén élő kisebbségek jogait. Mint az Európa Tanács esetében, a román kormányok azzal hárítják el a koppenhágai kritériumokat, hogy azok csak az uniós csatlakozás időszakában voltak érvényesek.
Ismételten hangsúlyozzuk, hogy Románia állampolgáraiként, romániai magyarokként érdekeltek vagyunk Románia schengeni övezethez való csatlakozásában, de utolsó lehetőséget látunk arra, hogy a schengeni övezet tagállamai kikényszerítsék a román államtól korábban vállalt kötelezettségeinek betartását:
– a magyar egyházak vagyonának feltétel nélküli és azonnali visszaszolgáltatását;
– a magyar egyházi oktatás helyreállítását normatív alapon, azaz állami pénzből támogatva azok működését, hiszen ott adófizető román állampolgárok gyermekei tanulnak;
– az Európa Tanács ajánlásainak föltétel nélküli és maradéktalan betartását, így az 1993/1201. számú ajánlást is, amely tizenegyedik pontjában kimondja: „Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelelő és az állam nemzeti törvényeivel összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státusszal rendelkezzenek.”
– a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája előírásainak maradéktalan és jóhiszemű tiszteletben tartását.
Jelen levelünkkel azt javasoljuk a schengeni övezet tagállamainak, hogy a döntés meghozatala előtt konzultáljanak a romániai magyar egyházak, magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőivel, kérjenek tőlük tájékoztatást az alapvető emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok betartásáról, és mérlegeljék, hogy hol és milyen szinten sérülnek Románia korábbi kötelezettségvállalásai, amelyeket az Európa Tanácshoz, illetve az Európai Unióhoz való csatlakozáskor tett.