Felkészülés a jövő évi önkormányzati választásra
MÁÉRT - 2023. április 6., csütörtök 20:54
Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatót
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, Csomortányi István,
az EMSZ ügyvezető elnöke, Bálint József, az EMSZ országos alelnöke és Kolcza
István, az EMSZ Kovászna megyei elnöke – közölte a párt sajtóirodája.
„Háromszéken mindeddig 24 helyi EMSZ-szervezet
alakult meg, folyamatban van több újabb alapszervezet életre hívása is,
valamint megalakultak a széki szervezeteink is, így Sepsiszéken, Kézdiszéken,
Orbaiszéken és Erdővidéken is nekiláttunk a munkának” – jelentette ki Kolcza
István. Az EMSZ Kovászna megyei elnöke hozzátette: a szervezetépítés folyamata
összhangban van a 2024-es önkormányzati választásokra való felkészüléssel,
céljuk pedig a politikai pluralizmus és a választás szabadságának biztosítása.
Ehhez kapcsolódva Bálint József elmondta:
jómaga mindig is az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt
(MPP) fúziójának támogatója volt. „Mindannyian tapasztaljuk: az erdélyi magyarság
számos problémával küzd, miközben azzal is szembesülünk, hogy a kormánypártok
nem mindig a közösség érdekében politizálnak. Amíg egyesek a borravaló
megadóztatását tartják a legfontosabbnak, addig sorra tűnnek el a magyar
feliratok, üldözik szimbólumainkat, a sikerpropaganda pedig megpróbálja elfedni
a meglévő hiányosságokat és problémákat” – mondta az EMSZ országos alelnöke.
„Az EMSZ megalakítását és belső, szervezeti
feladatainak megoldását követően most azokra a problémákra és közösségi kérdésekre
kell koncentrálnunk, amelyekről kevés szó esik az erdélyi magyar közbeszédben.
A népszámlálás eredményeit látva megállapítható: az elmúlt három évtized nem jó
irányba vezette közösségünket, lélekszámbeli fogyatkozásunk drámai méreteket
öltött, ennek kiváltó okairól pedig közvitát kell indítanunk” – mondta
Csomortányi István. Az EMSZ ügyvezető elnöke hozzátette: aggasztók azok a
törekvések, amelyek egypártrendszeri keretek közé akarják kényszeríteni az
erdélyi magyarságot, hiszen a politikai pluralizmusnak Erdélyben évszázados
hagyományai vannak. „Erdély és Székelyföld megannyi településén igény van a
változásra, így az EMSZ feladatának érzi, hogy ennek feltételeit biztosítsa,
miként célunk az olyan sorskérdések napirenden tartása is, mint az oktatási autonómia,
a román állam által finanszírozott önálló magyar felsőoktatás ügye, vagy épp a
jelkép- és nyelvhasználati kérdések” – jelentette ki Csomortányi.
Felszólalása elején Zakariás Zoltán összegezte
az EMSZ létrejöttének körülményeit, majd megállapította: mára a korábban
esetlegesen meglévő, helyi szintű nézeteltérések is maradéktalanul megoldódtak,
az EMNP és az MPP fúziójából létrejött párttal pedig az erdélyi magyar nemzeti
oldal egységessé vált. „Az erdélyi magyar közösség képviseletére vállalkozó szervezeteknek
fokozott felelősségük van minden olyan alkalommal, amikor a román főhatalommal
szemben, egységesen kell fellépniük” – állapította meg Zakariás, majd
hozzátette: meglátásuk szerint az erdélyi magyar politizálás elsődleges fóruma
az önkormányzatok szintje kell legyen, hiszen ezek biztosítják a mindennapi
élet intézményes kereteit, valamint a jövőbeli autonómiának is ezek lesznek az
alapsejtjei. „Épp ezért erős, átlátható, életképes önkormányzatokra van
szükségünk, s ezért fordítunk kiemelt figyelmet a 2024-es önkormányzati
választásokra való felkészülésre” – mondta az EMSZ elnöke. Zakariás Zoltán
hozzátette: a 2020-as parlamenti választás óta – és a parlamenti munka
tekintetében – sikerült együttműködést kiépíteniük az RMDSZ-szel, mely –
reményei szerint és a 2024-es választásokra nézve – alapja lehet egy
konstruktív tárgyalássorozatnak, valamint egy megfelelő választási
keretrendszer kialakításának.
Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA