A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (ESzEH) által szervezett háromnapos rendezvényen a 20. század történelmével foglalkozó intézetek képviselői Budapesten vitatták meg az 1956-os magyar forradalom összefüggéseinek, hatásainak és emlékezetének kérdéseit.


Huszonöt ország több mint kétszáz képviselőjének részvételével zajlott le az V. Európa Emlékezete Szimpózium a Magyar Tudományos Akadémián. Az idei pódiumbeszélgetéseken részt vett többek között Mark Kramer professzor, a Harvard Egyetem hidegháborús kutatásokkal foglalkozó programjának igazgatója, Rainer M. János professzor, az Országos Széchenyi Könyvtárhoz tartozó 1956-os Intézet – Oral History Archívum vezetője, Andrzej Nowak professzor, a Jagelló Egyetem Kelet-Európai Történelem Tanszékének vezetője, valamint Dr. A. Ross Johnson, a Wilson Központ munkatársa.
 
Az 1956-os év eseményeire összpontosító Szimpózium résztvevői megvizsgálták, hogy mit jelentett a sztálinizmus és a desztálinizáció Kelet-Európában, és vajon miért különbözött olyannyira a térség országaiban. Külön figyelmet kapott a kommunista uralom alatti kelet-európai társadalmak elemzése, valamint azok a technikák, amelyeket a kommunista rezsimek a válsághelyzetekben alkalmaztak. Hatvan évvel az események után nem csupán a magyar forradalom okait és körülményeit, de hosszútávú hatásait is megvitatták.
 
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a magyarországi események jelentősen hozzájárultak az egész keleti blokk történetéhez és ösztönözték a szovjet megszállás alatt álló országok más mozgalmait is. Hangsúlyozták, hogy azok, akik 1956-ban a szabadságért harcoltak, nemcsak a saját hazájuk, de az egész régió szabadságáért harcoltak. 1956 fordulópont volt, hiszen felélesztette a függetlenség visszaszerzésének reményeit.
 
Az 1956-os lengyelországi eseményekkel kapcsolatban Andrzej Nowak professzor és Jan Rydel professzor, az ESzEH Irányító Bizottságának elnöke egyaránt felhívta a figyelmet arra, hogy az 1944-es varsói felkelés és az abból származó iszonyú tragédia emléke megakadályozta, hogy Lengyelország a tiltakozás „magyar” változatát válassza. Rydel megjegyezte, hogy az 1956-os év eseményei – a magyar forradalom éppúgy, mint a „poznani június” és a „lengyel október” – annak ellenére gyakoroltak nagy hatást a lengyelek tudatára és játszottak nagy szerepet a modern politikai gondolkodás formálásában, hogy a budapesti és a poznani események következményei – különösen rövidtávon – teljesen eltérő kategóriát képeztek.
 
A Szimpózium záró gondolataként Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója rámutatott, hogy a forradalom valódi jelentősége erkölcsi üzenetében rejlett: a forradalom ugyanis az emberi méltóság megvédéséről szólt. „A magyarok mindig is nagyra értékelték a szabadságot, erre vezethető vissza, hogy jóval érzékenyebben reagálnak azokban a helyzetekben, amikor azt valaki megpróbálja megvonni tőlük” – tette hozzá Fodor.
 
Az előadásokat és a pódiumbeszélgetéseket plakátkiállítás kísérte. Az 1956-os események kapcsán született alkotásokat Ralph Burkhardt (Németország), Frantiśek Guldan (Szlovákia), Iosif Király (Románia), Orosz István (Magyarország), valamint Leszek Żebrowski (Lengyelország) készítette. A felkért művészek nem csupán az ESzEH tagországait képviselték, hanem eltérő tapasztalatokat és különböző nemzedékeket is. A plakátok – amellett, hogy a művészek emlékeit és érzéseit is közvetítik – egy tágabb nemzeti szemszögből reprezentálják az 1956-os események emlékezetét. A plakátok megtekinthetők az alábbi linken:
http://enrs.eu/pl/news/1409-1956-2016-poster-exhibition

Az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata által minden évben megrendezett Európa Emlékezete Szimpózium gondolata abból a meggyőződésből született, hogy szükség van az elmúlt évszázad történelméről szóló párbeszédre, amely egyaránt figyelembe veszi a különböző elbeszéléseket, érzékenységeket, történelmi tapasztalatokat és a már létező értelmezéseket. Az idei Szimpózium szervezőpartnerei a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja, valamint a Nemzeti Emlékezet Bizottsága voltak. A Szimpózium célja, hogy elősegítse és elmélyítse a 20. század történetének kutatásával és oktatásával foglalkozó intézmények és szervezetek közötti együttműködést.
 
További információkat és fotókat az alábbi linken talál:

http://www.europeanremembrance.enrs.eu/
 
Az „Európa Emlékezete” Szimpózium-sorozat 2012 szeptemberében kezdődött Gdańskban. Az ezt követő alkalmaknak Berlin, Prága és Bécs adott otthont.

Szervezők:
Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata
Nemzeti Emlékezet Bizottsága
Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont
 
Partnerek:
Európai „Szolidaritás” Központ A SED-diktatúrát Feldolgozó Szövetségi Alapítvány
Az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (ENRS) egy nemzetközi vállalkozás, amelynek célja a 20. századi Európa emlékezetének megőrzése, történelmének kutatása, dokumentálása és népszerűsítése, különös tekintettel a diktatúrákra, a háborúkra és az elnyomással szemben álló társadalomra. A Hálózat tagjai: Németország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia. Megfigyelői státusszal rendelkezik Albánia, Ausztria, Csehország és Lettország.
www.enrs.eu

Sajtóinformáció:
Joanna Orłoś
Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata
Tel. +48 22 891 25 00
e-mail: joanna.orlos@enrs.eu
A fotókat Marcin Oliva Soto készítette.