A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Marosvásárhelyen tartott kampányindító rendezvényt az RMDSZ Maros Megyei Szervezete november 7-én. Beszédében Kelemen Hunor szövetségi elnök leszögezte: ha valaki számára kérdés, december 11-én az erdélyi magyarság megmutathatja, hogy erős közösség.
A Kolozsváron tartott központi kampánynyitó után a marosvásárhelyi Kultúrpalotában mutatkoztak be a Szövetség Maros megyei jelöltjei. Az eseményen Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta, a következő 34 napban, ami a december 11-i parlamenti választásig hátra van, azokat a megoldásokat fogalmazzák meg az RMDSZ jelöltjei, amelyeket a választás után meg akarnak valósítani: a közjó, a közérdek és a magyar ügy szolgálatát helyezik előtérbe.
A marosvásárhelyi Rákóczi iskola körül történtekre utalva Kelemen Hunor azt a kérdést is megfogalmazta, hogy vajon leírhatja-e egy ügyész, hogy egy magyar nyelvű iskola nem működhet. „Felülírhatja-e azt a politikai döntést, amelyet az Alkotmány módosításakor, népszavazással meghozott egy többség? Ez a döntés kimondta, hogy lehet felekezeti iskolát létrehozni, lehet anyanyelven tanulni, és ez nagy nehezen valósággá alakult itt, Marosvásárhelyen is. Lehetséges, hogy azt valaki leseperje az asztalról? Kérdezem, hogy jó út-e az, amelyen elindították az elmúlt esztendőben ezt az országot? Én azt mondom, hogy nem!” – mutatott rá.
A szövetségi elnök arra is reagált, amit Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt elnöke kérdezett az RMDSZ kampánynyitóján elhangzottakra reflektálva: „de kik ők?” – hangzott a kérdés, amellyel a magyarokra utalt. „Erre a kérdésre december 11-én egy helyes választ tudunk adni. December 11-én tudjuk megmutatni, hogy kik vagyunk mi! Meg tudjuk mutatni, hogy egy olyan erős közösség vagyunk ebben az országban, amely 100 esztendő után is megmaradt, közösségként. Meg tudjuk mutatni, hogy itt van 1 millió 300 ezer ember, akinek van akarata, vannak céljai, és nem akar mást, mint, hogy etnikai, kulturális és vallási értelemben is olyan maradjon, amilyen az elmúlt 100 esztendőben volt: egy erős magyar közösség!” – adta meg a választ. A szövetségi elnök azoknak is üzent, akik alaptalanul vádolták meg a magyar közösség vezetőit Sepsiszentgyörgytől Kolozsvárig. Közölte: nem fogunk hátrálni, csüggedni, akárhány vezetőt állítanának félre, lesznek százan, akik a helyükre lépnek. 
Az RMDSZ programja kapcsán az elnök elmondta: a közösség számára jó megoldásokat tudnak javasolni, hiszen stratégiájuk alapját a transzilván értékek képezik. „A magyar nyelvet ott, ahol többségben élünk, második hivatalos nyelvként kell elismerni. Az 1918-as ígéreteket törvényerőre kell emelni. A nyelvhasználati küszöböt le kell csökkenteni húszról 10 százalékra. Nem gumitörvényekre, hanem olyan törvényekre van szükség, amelyeket nem lehet egyik vagy másik intézmény vezetőjének a kénye-kedve szerint értelmezni: ne lehessen azt mondani, hogy korrupciós ügy az, hogy magyar iskolát indítottunk. Ne lehessen azt mondani, hogy azt, amit a kommunisták elloptak, nem kell visszaadni a jogos tulajdonosoknak, azt, amit bezártak 1949-ben, és amit újraindított a katolikus egyház. Erre ne lehessen azt mondani, hogy nincs joga hozzá az erdélyi magyaroknak” – szögezte le.
Zárszóként elmondta, 34 nap van a választásokig, és ez elegendő kell legyen ahhoz, hogy mindaz, amit a Szövetség a programjában, jelöltjei révén felmutatott, eljusson a közösséghez, az erdélyi magyar emberekhez. „Arra kérek mindenkit, ne legyen egy perc megállásunk sem. Mutassuk meg, hogy kik vagyunk!” – zárta beszédét.
Az esemény végén a jelenlévők részt vettek a Római Katolikus Egyház által, a Rákóczi iskoláért szervezett közös imán, amelyet a marosvásárhelyi Keresztelő Szent János plébánia templomban tartottak.