A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Kiemelkedő Hargita megyei személyiségeket tüntettek ki a Magyar Nyelv Napja alkalmából, illetve két könyvet mutattak be a Székelyföldi Akadémia keretében november 16-án délután, Gyergyóremetén. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint az erdélyi magyarságnak 1918 nem öröm, és azért nehéz a közösségnek feldolgozni a közel 100 éves eseményeket, mert a román állam nem tartotta be a gyulafehérvári ígéreteket.
A Hargita megye Tanácsa által 2010-ben elindított Székelyföldi Akadémia keretében, a Magyar Nyelv Napja alkalmából három jeles személyiségnek adták át a megyei önkormányzat által alapított Kájoni János-díjat. A kitüntetést olyan embereknek ítélik oda, akik kiemelkedőt, maradandót alkottak a kulturális élet, illetve az oktatás területén. A Kájoni János-díjat elsőként Ft. Berszán Lajos Atya vehette át, aki, mint a méltatásban elhangzott, a gyimesi, moldvai csángóknak magyar iskolát épített a semmiből: hite, hűsége példaértékű. Szintén díjazták a gyergyószentmiklósi Bajna György újságírót, akinek a legfontosabb eszköz munkájában a magyar nyelv, amelyen verset, riportot ír, vagy amelyen könyvet mutat be. A harmadik díjazott Buzogány Árpád, aki több mint 20 éve közöl verseket, prózát, gyermekirodalmat, népi kultúrával kapcsolatos írásokat, tanulmányokat, riportokat. Közművelődési szakemberként alkot és ad át értéket a jelen és a jövő generációinak.
A Székelyföldi Akadémia keretében két könyvet mutattak be: Daczó Katalin Emlékképek a nagyháborúból című írását, illetve Kovács Hont Imre Tanyavilág című riportkötetét. Daczó Katalin könyvének alapját levéltári ügycsomók, régi újságcikkek képezték, ezeknek járt utána és ezeket jelentette meg egy rovat keretében a Hargita Népében, így próbálva közel hozni az olvasókat az első világháború eseményeihez. Kovács Hont Imre végigjárta Hargita megye tanyáit, látogatásaira népszámlálási adatokat, monográfiákat, turisztikai kiadványokat tanulmányozva készült. Végül 40 riport látott napvilágot, amelyekben 37 önálló tanyafalut mutatott be – ezeket szedte egy kötetbe és jelentette meg a Hargita Kiadó, Tanyavilág címmel.
Kelemen Hunor szövetségi elnök gratulált a Magyar Nyelv Napja alkalmából díjazott személyeknek, illetve a két kötet szerzőjének is, majd elmondta, fontosnak tartja olyan könyvek megjelenését, amelyek visszahoznak valamit a múltból, amelyek megőriznek és továbbörökítenek olyan élettörténeteket, eseményeket, amelyek lassan elvesznek. Rámutatott, az erdélyi magyarságnak nincs oka ünnepelni sem 1914-et, sem 1916-ot, sem 1918-at. „Nekünk nem öröm 1918. Habár ezt nehezen értik meg, nekünk kötelességünk elmondani a román társadalomnak, hogy ami nekik öröm, nekünk veszteség, és 100 esztendő sem volt elég arra, hogy feldolgozzuk az eseményeket. Ebben a román állam sem segített, mert nem tartották be az 1918-as ígéreteket. Csak akkor lehet elkezdeni egy őszinte párbeszédet, ha a múltról is őszintén tudunk beszélni. Ha ezt megérti a román társadalom, ha elfogadja, el lehet oda jutni, hogy az egymás iránti kölcsönös tisztelet más alapra kerüljön. Oda nem lehet eljutni, hogy mi ünnepeljük 1918-at, de a kölcsönös tiszteletre, nyitottságra, megértésre igen” – fejtette ki. 
A szövetségi elnök szerint nem mindegy, hogy a centenárium évében hogyan látja az erdélyi magyar közösséget a román társadalom, a világ, és a magyarok hogyan látják önmagukat. „Nekünk december 11-én azt kell tudnunk felmutatni, hogy erős közösség vagyunk, amely 100 esztendő után is itt van, ebben az országban, magyarként. Ha erős közösségként tudjuk látni és láttatni magunkat, akkor azt az új fajta építkezést, amely a történelmi léthez szükséges, Erdély jövőjét ez a nemzedék tudja biztosítani” – szögezte le.