A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

November 17-i, csütörtöki nagyváradi sajtótájékoztatóján Cseke Attila szenátorjelölt, az RMDSZ Bihar Megyei Szervezetének elnöke Románia infrastrukturális fejlesztésének fontosságát hangsúlyozta. Cseke Attila egyaránt bírálta a vasúti közlekedést és az autópályák hiánya okozta hátrányokat is, valamint az erdélyi autópályák befejezése mellett a Szövetség kiemelt céljai közé sorolta a vidéki utak leaszfaltozását és a gyorsforgalmi utak építését is. A szenátorjelölt elmondása szerint ma Bulgáriának 800 km autópályája van, a Románia egyharmadát kitevő Szerbiának ugyanannyi, mint hazánknak, vagyis 753 km, míg a Romániánál két és félszer kisebb Magyarországnak dupla annyi, vagyis 1481 km. Cseke Attila szerint nincs rendjén az, hogy Marosvásárhelyről Székelyudvarhelyre a 90 kilométeres távot két óra alatt teszik meg az utasok, vagy a Bihar megyei Margittáról Zilahra, a 74 kilométeres utazás több mint másfél órát tart.
„Az erdélyi autópálya-építéseket lassan húsz éve tervezik, majd újratervezik. Egyre inkább úgy tűnik, ez csak nekünk, magyaroknak, Szövetségünknek fontos. Ezért az RMDSZ úgy döntött és választási ajánlatunkban ezt meg is fogalmaztuk, hogy bármilyen leendő kormány támogatásának egyik sarok-feltétele, hogy befejezi az észak-erdélyi és dél-erdélyi autópályákat. Egy modern társadalomban a közlekedés többet jelent, mint helyváltoztatást: virágzó kereskedelmet, esélyegyenlőséget, társadalmi mobilitást, jobb életkörülményeket biztosít. Amíg nem lehet rendesen közlekedni Erdélyben, addig ezekből mind hiányt szenvedünk. Ezért határozott úgy a Szövetség, hogy nem tűri tovább a jelenlegi állapotot, és ezért mondjuk, hogy ne papírból, hanem aszfaltból készüljön az autópálya. Ez a dolga mindnyájunknak: el kell érnünk, hogy az Erdélyben élő magyar emberek jól érezzék magukat szülőföldjükön” – jelentette ki Cseke Attila, a Szövetség Bihar Megyei Szervezetének elnöke.
Ez azért is szükséges, mert az erdélyi emberek, magyarok és románok egyaránt megérdemlik és anyagilag is hozzájárulnak nap mint nap az infrastruktúra fejlesztésének finanszírozásához. „2013-ban az akkori USL-kormány bevezette a 7 eurócentes plusz illetéket az üzemanyagra. Ebből nagy összegek folytak be az állami költségvetésbe az erdélyi emberek, magyarok és románok hozzájárulásaként. Akkor azzal magyarázták az illeték bevezetését a kormányzó pártok, hogy ebből az összegből Románia autópályákat épít majd. Azóta sem került átadásra egy fontosabb szakasza sem az erdélyi autópályáknak. Papíron megvannak, de az aszfalt nem akar megszületni” – zárta nyilatkozatát Cseke Attila.
Elmondta azt is, hogy Magyarország 2018-ig befejezi Debrecen és az ártándi határátkelő között az autópályát, ezért Romániának mindennél fontosabb infrastrukturális szempontból az, hogy ugyanezen határidőig elkészüljön az Észak-Erdélyi Autópálya Bihar megyei szakasza Bors és Berettyószéplak között, illetve mind az Észak-Erdélyi, mind pedig a Dél-Erdélyi Autópálya teljes szakasza megépüljön 2020-ig – mégpedig aszfaltból, nem papírból, ahogyan azt az RMDSZ plakátjai hirdetik.