A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Tízpontos programját ismertette a csíki RMDSZ
MÁÉRT - 2016. november 21., hétfő 16:30

Az oktatásban, az egészségügyben, szociális téren, a vállalkozói szférában és a hagyományőrzésben sürget változásokat, továbbá új alkotmányt szorgalmaz az RMDSZ Csík Területi Szervezete – fejtette ki hétfőn, csíkszeredai sajtótájékoztatóján Tánczos Barna szenátorjelölt és Korodi Attila parlamenti képviselőjelölt.
A tíz pont kiegészíti a Szövetség országos programját, és az eddigi lakossági fórumok, szakmai konzultációk szellemében fogalmazták meg céljaikat.
„Túl nagy az iskolai tananyagmennyiség és rengeteg a házi feladat, ez megkeseríti a családok délutánjait is. Az iskola utáni foglalkozások bővítését javasoljuk megoldásként, mert az after school-rendszerben helyet kap az oktatás, a sport, a kulturális tevékenységek, a játék és az étkezés is” – részletezte Tánczos Barna, majd hozzátette: szorgalmazzák továbbá a Csíkszeredában országos szinten egyedülálló és példásan működő úszás- és korcsolyaprogram kiterjesztését Alcsíkra és Felcsíkra. „Amennyiben a csíkszeredai létesítmények túlterheltek lennének, a tusnádfürdői wellness-központot vonhatjuk be a programba, a későbbiekben pedig új beruházásban, alcsíki sportbázisban gondolkodhatunk.” - tette hozzá.
 „A közviták során többször is felmerült a védőnői rendszer intézményesítése. Romániában ez újdonságnak számít, ezért nehéz lesz elfogadtatni a román kollégákkal, de meg kell értetnünk velük, hogy ez országos szinten nagyban segítené, kiegészítené a meglévő családorvosi rendszert. Ha másképp nem megy, térségünkben a Gyulafehérvári Caritas védőnői tevékenységi köre bővítésével szeretnénk elérni, hogy ez a családtámogatói, betegségmegelőzési és egészségfejlesztési hálózat elérhetőbb legyen” – fogalmazott Korodi Attila.
Szociális téren a nyugdíjak értékállóságát biztosítanák, ezzel párhuzamosan pedig a minimálbérek növekedésére is figyelnek.
Kiemelten foglalkoznak a fiatal vállalkozások támogatásával, illetve a mezőgazdasági és vidéki családi vállalkozások felkarolásával is.
„A vállalkozások támogatását több megközelítésből igyekszünk elérni. Egyik pillér a bürokrácia csökkentése, hogy ne legyen a cégek indítása hosszas és drága folyamat. Másik pillér a vállalkozói nevelés biztosítása, azaz tanítsák a kezdő vállalkozásokat arra, hogy miképpen tudnak törvényesen működni. Folytatjuk, továbbá a Ne ábrándozz, vállalkozz! Elnevezésű vállalkozásserkentő programunkat is” – közölte Korodi Attila.
„Ugyanakkor a működő vállalkozásokra is gondoltunk, és többek között arra törekszünk, hogy az első rendellenességek alkalmával az ellenőrző szervek ne büntessenek azonnal, csupán figyelmeztessenek. A pénzügyminisztériumot figyelmeztetjük arra is, hogy teljesen elhibázott az a megközelítés, amelynek szellemében csak a múlt héten hét Hargita megyei céget soroltak át adminisztratív szempontból Bukaresthez. Manapság az ügyintézésnek online kellene történnie, erre fel még csak nem is Brassóba, hanem Bukarestbe viszik az ügyintézést” – egészítette ki Tánczos Barna, ismertetve azt a célkitűzést is, miszerint 50 ezer eurós indulási támogatás általánosítását kérik uniós és hazai forrásokból minden induló vállalkozáshoz.
A szenátor és a képviselő arra is rámutatott, a jelenlegi alkotmányt nem lehet úgy módosítani, hogy az egy modern állam alapdokumentumává válhasson. Az 1918-as nemzetgyűlés szellemében teljesen új alkotmány kidolgozását követelik.
Hangsúlyozták továbbá: a magyar tanulóknak a románt idegen nyelvként kell oktatni az iskolákban, speciális tankönyvekből.
Az iskolai rendszerbe választható tantárgyként célszerű lenne bevinni ugyanakkor a néptáncot és népzenét, amely – mint Korodi Attila fogalmazott – nem nemzetiségi, hanem közösségi kérdés, mivel a hagyományőrzés mellett rengeteg más előnnyel is jár.  
Tánczos Barna kifejtette: az ingatlan-visszaszolgáltatást is pontra kell tenni a következő években, illetve a jogos tulajdonba került emlékműveket fel kell újítani és be kell vonni a turisztikai körforgásba. A szenátor a csíkszeredai Mikó-várt emelte ki pozitív példaként, amelyet példásan felújítottak és magas színvonalon szolgálja a kultúrát.

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA