A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

Budapesten ülésezett a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT). A XV. alkalommal megrendezett tanácskozást Orbán Viktor miniszterelnök nyitotta meg, aki köszönetet mondott a határon túli magyar vezetőknek, hogy az elmúlt években „az ellenszél ellenére” is „bátran és tiszta szívvel” kiálltak a magyar kormány politikája mellett. A kormányfő előadásában az elmúlt hat év legnagyobb sikerének nevezte a nemzetegyesítést, amit a külhoni magyarsággal közösen valósítottak meg. A tanácskozáson az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács képviseletében Tőkés László elnök, európai parlamenti képviselő, valamint Sándor Krisztina ügyvezető elnöke volt jelen. Tőkés László felszólalása az alábbiakban olvasható.
 
                                                                Felszólalás
 
Gyászos évforduló napja a mai. Az erdélyi románok 98 évvel ezelőtt, a gyulafehérvári nemzetgyűlésükön mondották ki egyoldalúan Erdély ún. egyesülését a román királysággal. A Magyar Állandó Értekezlet történetesen erre a napra esik. Ez a körülmény szolgáljon mementó gyanánt az idegen országokhoz csatolt nemzetrészek számára. A legnagyobb, területileg magát a mai Magyarországot is meghaladó Erdély képviselőjeként tisztelettel és szeretettel köszöntöm a többi utódállamba szakadt nemzeti közösségeink, valamint a diaszpórában élő magyarságunk, nem utolsó sorban pedig Anyaországunk itt megjelent képviselőit – élünkön „a nemzet Miniszterelnökével”, Orbán Viktor kormányfővel.
„Előttünk egy nemzet sorsa áll” – mondom a mostani próbás időkben a Költővel. Előttem pedig egy nemzetrész, erdélyi magyarságunk sorsa áll – ennek helyzetéről vagyok hivatott szólni. Teszem ezt annak a bibliai igének a szellemében, amelyet Krisztus Urunk intézett hozzánk a hegyi beszédben: „Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon.” (Mt 5,37)
A szűkös időkeretben nincsen mód részletes elemzésre. Ehelyett néhány jellegzetes adattal, idézettel, vonással jellemezném helyzetünket. „Románok vagyunk. Nem tudjuk, kire szavazzunk” – jelenti ki Andrei Ple?u, a jeles közéleti személyiség a közelgő romániai parlamenti választásokra tekintve. Az államnacionalizmus szintjén űzött magyarellenességével is kitűnő posztkommunista Romániában a megválasztásra esélyes 746 jelölt között 352 olyan személy van, aki büntetőjogi szempontból vagy valamely inkompatibilitás miatt, „a jogállamiság ellenségeként” nem alkalmas a demokratikus választásokra való indulásra. Ez a negatív arány a demokrata liberálisoknál (ALDE) a legnagyobb: 72 a 101-ből, vagyis 71%-a a jelölteknek. A további sorrend pedig a következő: Băsescu elnök pártjában 65 jelölt a 96-ból (68%), a szocialistáknál (PSD) 115 a 220-ból (52%), az RMDSZ esetében 16 a 37-ből (43%), a nemzeti liberálisoknál (PML) pedig 73 a 188-ból (39%) – olvassuk a vonatkozó kimutatásban.
A szinte vigasztalan romániai helyzet összefüggésében az RMDSZ-re nézve Kövér László házelnök néhány évvel ezelőtt mondott szavait idézem, melyeket azóta sem kíván visszavonni: ennek „a bolsevik gyökerekből táplálkozó pártnak, (…) azaz az RMDSZ-nek a román politikai elithez sikeresen integrálódott »főtisztjei« felelősök az erdélyi magyarság drámai fogyásáért,  gazdasági és társadalmi elsúlytalanodásáért és politikai jogainak folyamatos kétségbe vonásáért, megnyirbálásáért, az autonómia célkitűzésének elsikkasztásáért.” Vagyis mondhatnánk mai megfogalmazásban: a vészesen megroppant erdélyi magyar nemzeti közösség számára az RMDSZ nem a megoldás, hanem tévútra jutott, zsákutcás helyzetének éppenséggel a legfőbb okozója.
Miniszterelnök úr! Tisztelt Értekezlet!
Őszintén szólva a többszörösen visszaeső, jelenlegi romániai politikai helyzetből a küszöbön álló választások nyomán sem látok kiutat és kiútra vezető, reális politikai alternatívát. Magyar vonatkozásban pedig – lássuk be – a sokat emlegetett „magyar összefogás” sokkal inkább jelenti a nemzeti oldal szándékos megosztását az MPP segédletével.
Jómagam ott voltam a rendszerváltozás élvonalában. Az RMDSZ-nek is egyik alapítója és tiszteletbeli elnöke voltam. Azóta is kitartok a demokratikus rendszerváltozás, illetve a kisebbségpolitikai rendszerváltoztatás ügye mellett. Ha tetszik: a Fidesz korszakalkotó példáját követem, amely számtalan buktatón, csalódáson és kudarcon áthaladva, egyetlen pillanatig sem hátrált meg a továbbélő kommunizmussal szemben, és 2010-ben végre sikerre vitte a teljes rendszerváltozást. A magyar forradalom és szabadságharc idei, 60. évfordulóján méltó büszkeséggel mondhatjuk el ezt. A nemzetpolitika terén, a nemzet ügyében még ennél is kevésbé lehet helye a megalkuvásnak. Híven példázza ezt a magyar kormány migránspolitikája, az a nemzeti és egyben európai önvédelmi küzdelem, melynek a Miniszterelnök úr az élére állott. Már csak ennek érdekében is tovább kell folytatnunk jó úton haladó közös nemzetpolitikánkat, de legalább annyira szükséges ennek felülvizsgálása. Önrendelkezésünk kivívásában számítunk a Hazára!
 
(Forrás: az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács sajtóirodája)