A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Hegyalja Magyar Ifjúsági Egyesület és a vörösmarti református egyházközség az 1944-45-ös délvidéki mészárlás horvátországi magyar áldozataira emlékezett vasárnap. A program keretében a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány vándorkiállítását, valamint Teleki Júlia vajdasági magyar írónő témához kapcsolódó könyveit is bemutatták.
 
 
Délvidéki vérengzések névvel illetik az - telén a  a partizánalakulatok és a vajdasági szerb lakosság által civil , és ellen brutális kegyetlenséggel elkövetett .
A tömeggyilkosságnak drávaszögi magyar áldozatai is voltak – az ő tiszteletükre tartott megemlékezést vasárnap a Hegyalja Magyar Ifjúsági Egyesület a vörösmarti egyházközséggel közösen.
A megemlékezés résztvevői a vörösmarti egészségház mellett található második világháborús emlékműnél gyűltek össze, ahol mécseseket helyeztek el, majd Varga György lelkipásztor idézte fel az eseményeket.
Ezt követően a helyi református parókián gyűltek össze, ahol Hordósi Dániel, a Hegyalja vezetője köszöntötte a vendégeket. Lapunknak nyilatkozva elmondta, egyesületük megalakulásának egyik célja, hogy régiónk történelmi eseményeit megismertesse a helyi fiatalokkal.
- A délvidéki vérengzésről évekig nem emlékeztünk meg méltóképpen, ezért döntöttünk úgy, hogy felhívjuk a figyelmet az 1944-45-ös eseményekre – mondta Hordósi.
A kiállítás megnyitója előtt Jankovics Róbert, a horvátországi magyarok parlamenti képviselője is szólt a közönséghez. Az eseményen jelen volt De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul is.
Cseresnyésné Kiss Magdolna, a Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány kuratóriumának elnöke lapunknak elmondta, a Délvidéki Magyar Golgota 1944-45 című vándorkiállítást az események 70. évfordulója alkalmából hozták létre 2014-ben, mely a Magyar Országgyűlés felsőházi terméből indult országjáró körútjára, bemutatták Magyarországon kívül Erdélyben, Bécsben, Temerinben és most itt, a Drávaszögben is.
Teleki Júlia Göröngyös utakon, illetve a Hol vannak a sírok? című könyveit hozta el hozzánk. Az Óbecsén élő írónő, nyugalmazott tisztségviselő, békeharcos sorsát és életcélját a csúrogi magyarok – köztük édesapjának a tragédiája – határozta meg. Ez ösztönözte őt írásra is, történetét megosztotta a vörösmarti hallgatóközönséggel is.
- Még mindig nem beszélünk eleget a délvidéki mészárlásról, még mindig nem tanítják az iskolában, pedig tudni kell róla. Azért írtam és írom a könyveimet, hogy a 72 évvel ezelőtt történtek soha többé ne ismétlődhessenek meg – hangsúlyozta előadásában.