A Külhoni Magyar Sajtószolgálatról

A Külhoni Magyar Sajtószolgálat (KMS) a külhoni magyarság politikai, társadalmi, egyházi, kulturális és civil szervezeteinek közleményeit, állásfoglalásait adja közre. A szó szerint továbbított szövegekért minden esetben a közlő a felelős.

A KMS a Médiszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) által létrehozott és működtetett olyan térítésmentes közzétételi támogatási forma, amelynek célja, hogy a külhoni, magyar nyelvű, magyar nemzettudatot erősítő, a magyar kulturális örökséget védő szervezetek a tevékenységükkel, illetve a tevékenységük céljával összhangban álló közérdekű közleményeiket rövid időn belül nyilvánosságra hozzák.

A sajtószolgálat az MTVA Kós Károly Kollégiumának szellemi védnöksége alatt, az MTVA gyártásában készül el annak érdekében, hogy megteremtse a magyarság közös információs terét, amelyben a külhoni magyarok életét meghatározó és formáló szervezetek a saját, általánosabb érdeklődésre számot tartó közleményeiket, híreiket, állásfoglalásaikat, megoszthatják a világ magyarságával – az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarokkal egyaránt. A KMS partnereinek kiemelkedő hírértékű közleményei a közmédia hírkiadásában is megjelennek a különböző hírügynökségi, rádiós, televíziós és online hírplatformokon feldolgozott hírek formájában.

A KMS-beadói jogosultságot az MTVA az internetes felület használatához szükséges jelszó átadásával igazolja vissza. A jelszó visszavonásáig érvényes.


Romániai Magyar Demokrata Szövetség
Fontos lépés a nyugdíjak értékének növelése
MÁÉRT - 2017. január 10., kedd 12:41

Kaotikusnak és nehezen kiszámíthatónak találom a Román Parlament rendszerét és ez még inkább megerősítette bennem a meggyőződést, hogy igenis csökkenteni kell Bukarest súlyát és növelni kell a régiókét – hangsúlyozta Benkő Erika, az RMDSZ képviselője, a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat vezetője a január 10-én tartott sajtótájékoztatón.
A bukaresti parlamentben szerzett eddigi tapasztalatai és benyomásai kapcsán a képviselő elmondta, két bizottságnak lett a tagja: az Európai Ügyek Bizottságának egyik alelnöke, amelynek a volt miniszterelnök, Victor Ponta az elnöke. A bizottság feladata az Európai Unió kezdeményezéseihez ajánlásokat megfogalmazni és így a képviselőházat bevonni az uniós közpolitikák alkotásába. Benkő Erika jelezte, hogy a bizottság képviseletében hamarosan Máltán vesz részt más uniós országok európai ügyekkel foglalkozó bizottságainak a találkozóján. „Részt vállalok az emberjogi bizottság munkájában, amely az emberi jogok, a vallási felekezetek, a kisebbségi ügyek védelmével, és az állampolgárok alapvető jogainak biztosításával, a lelkiismereti szabadság szavatolásával, a felekezeti hovatartozás és a szólásszabadság fenntartásával foglalkozik” – tette hozzá.
„Az emberjogi bizottság első ülésén a dohányázás zárt helyiségekben való betiltásával kapcsolatos törvénymódosítási javaslatokat tárgyaltuk, ezeket a bizottság elutasította, de például pozitívan vélelmeztük azt az RMDSZ-es törvénykezdeményezést, hogy az állam finanszírozza a felekezeti iskolákat minden olyan felekezet számára, amely nem tudja ezt önerőből megoldani. Ugyancsak az emberjogi bizottság elé került az úgynevezett bejegyzett élettársi kapcsolatot szabályozó törvénykezdeményezés is, ennek vélelmezését egy későbbi időpontra halasztotta a bizottság, jómagam konzultálni fogok az RMDSZ Nőszervezetével és családjogi szervezetekkel ez ügyben.”
A képviselők eddigi munkája a kormánytagok meghallgatásáról szólt, az említett két bizottságban az európai alapokért felelős minisztert, Mihaela Toadert, az európai ügyekért felelős minisztert, Ana Birchallt, valamint az igazságügyi minisztert, Florin Iordachet hallgatták meg.
Ami a konkrét törvényalkotást illeti, Benkő Erika beszámolt arról, hogy két fontos törvény született, az egyik a 102 adó és illeték eltörlése, a másik pedig a 2000 lej feletti nyugdíjak és egészségügy biztosítás mentesítése. A döntés értelmében a 2000 lejnél kisebb nyugdíjak adómentességet élveznek, míg a 2000 lejt meghaladó nyugdíjak esetén 16%-os adót von le az állam ezekből az összegekből. Ugyanakkor a nyugdíjasok mentesülnek az egészségügyi biztosítás befizetésétől, ez a kedvezmény is a kisnyugdíjak növekedéséhez vezet. A szakbizottsági vitán az RMDSZ azt javasolta, hogy minden olyan nyugdíj esetében legyen érvényes az adómentesség, amely a kontributivitás elvén alapszik (ezek a nem speciális nyugdíjak), ezzel ellentétben minden speciális nyugdíjat (a rendőrökét, katonákét, bírókét, ügyészekét, képviselőkét, szenátorokét stb.) terhelje 16%-os adó. „Sajnos, ezt a javaslatunkat a bizottság és a plénum is elutasította, habár, véleményem szerint, ez így lett volna igazságos. Azt gondolom, hogy a mi közösségünk számára fontos lépés ez, mert nagyon sok erdélyi magyar nyugdíjas embert érint, és ezzel mindenképpen növekedett a 2000 lej alatti nyugdíjak értéke” – fogalmazott Benkő Erika. 
 
 

Kérjük felhasználóinkat, hogy a Külhoni Magyar Sajtószolgálat anyagait minden esetben KMS jelzéssel használják fel.
Az MTVA szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja a KMS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős.
(c) Copyright MTVA